Harangszó, 1914-1915
1915-06-27 / 33. szám
260. HARANGSZÖ. 1915. június 27. fogása, még több érvényesülési tért nyit számára Európában s az európai gyarmatokon. De'vajjon mi történik akkor, ha erősen megvetvén lábát, egy szép napon cserben hagyja összes szövetségeseit s megcsinálja azt az új szövetséget, melyet a fajközösség úgyis természetessé tesz, ha egyesül Kínával s közel 500 milliót számláló sárga fajú embertömeggel nekiindul az európai műveltség s a keresztyén vallás leigázására. Akkor igazán végighömpölyög a világon egy új háború réme: a sárga népfajok küzdelme mindnyájunk ellen. Nehéz lesz akkor azon népek lelkiismerete, melyek példát mutattak arra, hogy a sárga fajú népek beleavatkozhatnak európai államok viszálykodásába. Súlyos lesz a felelősség érzete azok lelkében is, kik Japánt oly hatalomhoz juttaták, hogy végül maguk se tudtak néki parancsolni I A hadi fogoly dala. Oly búsan telnek napjaim ■ Mióta itt vagyok, Mert számtalanszor naponta Hazámra gondolok. A fegyvert rég elvették már Harcoló karomból . . . De jól tudom, hogy kéne még Harcolnom valahol. Hazánkat több oldalról is Megtámadta ellen. O, Isten, add, hogy a mienk Legyen a győzelem! Dicsőség már itt rám nem vár, Csak gúny és szenvedés. A messze idegenben itt Az életem oly nehéz. Rongyokba burkolt testemet, Ha érnék is sebek Nem fájna úgy, mint lelkemnek, Mit itten szenvedek. Legjobb barátom még az éj, • Mert álomra ringat. De tarka álomkép után Ismét bús nap virrad. Isten, ki nehéz harcokban Voltál hű pásztorom, Engedd, hogy egyszer láthassam Még egyszer a honom ! Vándor. Miért fizetek elő a Harangszóra ? mert épít, tanít, szórakoztat, olyan olcsó, hogy a legszegényebb is elbírja. A kolera. A nyári időszak mindig sokféle veszedelmet rejt magában. Ilyenkor lép fel a sok ragályos betegség s minden oldalról megtámadja az emberek életét. A mostani rettenetes idő még jobban fokozza a veszedelmeket. A harctéren, dacára minden óvatosságnak, mindenféle betegség üti fel fejét s onnan lassanként veszélyezteti a távolabbi vidékeket is. Most tehát a rendesnél is jobban kell vigyáznunk. A ragályos betegségek közül különösen a kolera ejti rémületbe az embereket. A kolera fertőző anyaga, a koleraba- cillus, főképpen a beteg bélürülékében és hányadékában van, ennélfogva legfőképen ezen anyagok fertőtlenítésére kell gondot fordítanunk, valamint mindazon tárgyakéra, a melyeket a beteg ürülékével beszennyezhetett, tehát a beteg fehérneműjére, ágyneműjére, ruhájára, ágyára, szobájára, bútoraira, az árnyékszékre. De tudnunk kell, hogy a koleraba- cillus nem csupán az ember belében bir megélni és elszaporodni, hanem az emberen kívül is, mindenféle nedves, szennyes anyagon. Erre tekintettel ne tűrjük meg lakásunkban és körűié a nyirkos falat, padlót, a szeny- nyes udvart, utcát, a pocsolyát stb., mert mindezekben elszaporodhat a kolerabacillus. Különösen ügyeljünk übdig kolera idején kezünknek, szánknak és mindannak tisztaságára, a mit megeszünk, iszunk. A kolerás ember ürülékét és há- nyadékát égessék el, ha lehetséges. Gyorsan és biztosan hat az is, ha legalább 3-szor annyi forró vizet vagy forró lúgot öntünk rá. Jól fertőtlenítenek továbbá a mésztej, a kék- gálic, klórmész, karbolsav stb. A kolerás ürülékét, fertőtlenítés után, öntsék az árnyékszékbe, avagy ássanak e célra, félreeső helyen gödröt, abba ürítsék a dezinficiált ürüléket. Azután földdel borítsuk be. A beszennyezett fehérneműt szintén legjobb elégetni, — kivált a járvány kezdetén. F ertőtleníthetik továbbá úgy, hogy vízben, lúgban Va órán át kifőzik. Növelhetjük a fertőtlenítés hatását, ha a kifőzésre használt vízbe fertőtlenítő szereket is teszünk. A nem mosható ruhát legjobb elégetni. A hol gőz fertőtlenítő van, ebben gőzölik. Karbolos vízzel (50 gramm karbolsav 1 liter vízre) jól meglocsolva, napos száraz helyen szellőzik. Ágyneműből, ami csekély értékű (pl. szalmazsák) elégetik, — egyebet gőzben dezinficiálhatnak. Az ágyat magát forró lúggal, vagy dezinficiáló szerekkel kevert forró vízzel mossák le. A beszennyezett padlót sűrű mész- tejjel itatják be s azután feltisztítják, — avagy más dezinficiáló szerekkel fertőtlenítik. A falat szintén mésztejjel dezinficiálják. A bútort, fás részén úgy tisztítják, mint az ágyat; párnás részét 2—3%-os karbolsavoldattal jól meghintik s száraz napos helyen kiszellőztetik. A beteg evőeszközeit lúggal mossák. Az ápoló ruháit úgy dezinficiálják, mint a betegét. Az ápoló ügyeljen keze tisztaságára. Evés, ivás előtt mindig mossa meg a kezét szappanos vízben, vagy erős ecettel, avagy egyéb dezinficiáló szerrel, száját pedig tiszta vagy ecetes vízzel, citromos, borkősavas vízzel öblítse ki. Ne egyék, igyék a beteg szobájában s kerülje a szertelen kimerülést. Az árnyékszékeket súrolják naponta fás részükön (forró lúggal stb.) Az árnyékszék gödrébe bőségesen öntsenek mésztejet, vagy más dezinficiáló szert.. A vendéglőkről, kocsmákról, s egyéb középületekről, úgyszintén közlekedési eszközökről (vasút, gőzhajó), s az utasokról és árukról a hatóság gondoskodik, hogy a fertőzést megakadályozza. Az élelmi szerek és italok közül veszedelmesek lehetnek azok, melyek huzamos időn állottak, kivált nyilvános helyen, piacon, utcán, vendéglőben. Csupán frissen főtt, sütött élelmi szereket együnk. A nyers élelmi szereket kerüljük. A gyanús vizet legjobban ártalmatlanná tesszük, ha felforraljuk. Az ásványos viz, ha friss, megbízható: ha állott, nem ajánlható. A szódavíz jósága is attól függ, milyen vízből készítették. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105.: Hol biblia a házban nincs, Hiányzik ott a legfőbb kincs. Tanyát a sátán ütött ott, Do Isten nem lel hajlékot. Június » 27. 28. vasárnap, Jób hétfő, 2. 4, 1 — 11. » 29. kedd, 5, 17—27. 30. szerda, „ 7, 1 — 11. Július 1. csütört., , 10, 8—17. 9 2. péntek, 12, 7—16. 9 3. szombat, „ 14, 1—12.
