Harangszó, 1914-1915
1915-04-04 / 22. szám
HARANGSZÓ. 171: 1915. április 4. lel borított oltár, az emberek legértékesebb vagyonukat, életüket áldozzák fel fajta. Sokan a legnagyobb áldozatot hozzák, mások kevesebbet, egészségük, épségük egyrészét, Jönnek I Folyton jönnek! Vasárnap már kora reggel jönnek, szállítják a sebesült, a beteg katonákat. Különféle ezredek, különféle fegyvernemek kerülnek itt össze. Legtöbb a gyalogos, a baka. Ez az igazi harcos, a hős. Ennek jut a háborús munka oroszlán része. Ez szenved, fárad legtöbbet. Ez van kitéve legjobban az időjárás és az ellenséges golyó esélyeinek, ők fe- küsznek a lövészárkokban heteken, hónapokon keresztül, ők veszik be rohammal az ellenséges állásokat. A huszár, a tüzér már kevésbbé szenved, nélkülöz. A menetelésekkor ezeket nem terheli a felszerelés s így aránylag nem végeznek akkora munkát, mint a gyalogos, aki mindenét hátán, oldalán, magával viszi. Ez Utóbbiak közül sokkal kevesebb beteg, sebesült kerül hozzánk. A magyar katonának nagyobb a lelki ereje. A legnagyobb fájdalmat jajszó nélkül tűri. Utolsó csepp vérig, utolsó erejéig küzd lankadatlanul, s ha azután kénytelen az egészség- ügyi intézetek gondozását igénybe venni, szerény, a helyzettel megalkuvó lélek. Mert bizony közel a fronthoz ezek az intézetek gyakran nagyon egyszerű ellátásban tudják részesíteni betegeiket. Eltekintve az orvosi beavatkozástól, jól, rosszul zárható szoba, benne szalmával, Valami meleg ital (többnyire tea) s kenyér az, amit nyújthatunk. Igyekszünk őket minél hamarább jobban berendezett helyre juttatni, ahol a gyógyulás feltételei inkább feltalálhatok, mint itt, ahol ebből élünk, amit ide szállítanak. Ennek a szállításnak a pontosságától, lehetőségétől függ a csapatok fizikai ereje, harcképessége. Minél hosszabb ideig tart a háború, annál inkább szerephez jut az egészség tudománya. A tartós háborúknak gyakran a járványok vetnek véget. S minél jobban megtudják csapatainkat ettől védeni s minél jobb erőben tudjuk az ellenséggel szembe állítani, annál nagyobb reményünk van a győzelemre. Most télen részben befagynak a járványt okozó bacillusok. Ez az idő nem kedvez terjedésének. De azért a télnek is megvan a maga veszedelme a harctéren, a lövészárokban. Ez a veszedelem a hideg, a fagyás, mely lábakat és kezeket pusztítja. Különösen a lábakat. Az egészségügyi intézet felvevő, kötöző szobájában már korán reggel folyik a munka. Csoportosan, egyenként, gyalogszerrel, szekereken egyre másra érkeznek a betegek, sebesültek. Magyar, osztrák, sváb, cseh, bosnyák, román, olasz, tót stb. A monarchia minden népe ellenség, jóbarát találkoznak itten. A nyelvi különbség nekünk nem sok akadályt csinál, mert a betegségek egyforma nyelven beszélnek. Ha nem is szólnak, az érzékenységről megállapítható, milyen nyelven hallgatta a dajka meséket. Legérzékenyebb a tolján a szláv. A tiroli vadászok, de különösen a magyar: kemény, mint az acél, bár ezek is és különösen a magyar, megtörve érkezik hozzánk. Hosszabb ideig bírja, mint más, de végre a vas is puhul. Nem csoda, hisz 3 hétig is ott feküdtek egyfolytában a lövészárkokban, hideg időben, hózivatarban, éjjel-nappal magas hegyeken, hol zordabb az éghajlat, mint itt lent a völgyben, ahol meleg tea, kenyér s fütött hajlék várja a nemzet legjobbjait. Lőtt seb az alkaron, másiknál a vállon, mellen, fagyott láb, lőtt seb az arcon, fagyás a lábon, ujjakon, bélhurut, lőtt seb az ujjakon, fejen, bélhurut, vállövés, tüdőhurút, fagyás, lőtt seb a térden, rheuma, influenza, fagyás, gyomorbélhurut, csontlövés, fagyás, tüdőgyuladás stb. stb. Többnyire ezekkel a betegségekkel jönnek, vagy hozzák őket. A fegyverük, a felszerelésük hiányzik már, felesleges is volna velük hor- dozniok, de nem is igen tudják már. A testükön, a ruhájukon ott van a harci működés, dicsőség patinája. A csukaszürke ruha sötétebb, komolyabb lett. Ráiródott az illető egész harci tevékenykedése. Muszka golyó járta a köppenyt, a zubbonyt, vagy a nadrágot. Gyakran több helyen is. Látszik, hogy némelyik ruharész közelebb került a melegítő tábori tűzhöz, mint kellett volna; bizonyosan fázott, nagyon fázott, dermesztő hideg járhatta tagjait... A fekvő aljból is magával hozott egy részt — Mire a 167-ik betegünk is sorra kerül orvosi ellátásban, üdítésben részesül, már pislognak gyéren világító gyertyáink. Este van. Elmúlt a nap,, a vasárnap. S csak így utólag munka végeztével beszélünk arról, hogy ma megint vasárnap, ünnep nap volt. Otthon tiszta ruhát vettek magukra az emberek, mosakodtak, templomban voltak, pihentek, szórakoztak — míg az itteni magyarjaink a legvészesebb, a legönzetlenebb munkával áldoztak a haza, a magyar faj dicsőségére. A harctéren nincs vasárnapi szünet. Elnémultak az imára hívó harangok is. Némák. Tán a fájdalom érzése köti a nyelvüket. Nincs tere másnak, csak a nemzeti, fájó érzésnek s az általános emberszeretetnek, mely az ellenséget ép úgy gondozza, gyógyítja, mint a saját véreit. A vasárnap és hétköznap korlátái itt ledőltek; de „lesz még egyszer ünnep a világon“... Dolgozunk, fáradunk, tűrünk mindent egy eljövendő ünnepnapért, azért a napért, amelyet már milliók óhajtanak, amely véget vet az emberiség érdek pusztításának, visszaadja a meg- maradottakat övéiknek, békés, létfen- tartó polgári foglalkozásaiknak, amikor a béke áldást takasztó sugarai eltakarják s kibékítik a jelent s a mely után az emberiség nem mint az anyagias érdekek öldöklő lovagja, hanem mint a kultúra szorgalmas munkása fog érvényesülni — reméljük — nagyon hosszú ideig. Ibolyanyíláskor. Németek császárja Hős II.-ik Vilmos Aggódó szíveknek Küldj vigasztalást most, Mondd : kit hazavártunk Őszi lombhulláskor Vájjon hazajön-e Ibolyanyíláskor ? Azt ígérted nyáron Mikor jó apámat A haza szólítá — És síró anyámat Elmaradott az a község, ahol nincs fogyasztási szövetkezet. A legjobb és legolcsóbb háztartási és gazdasági cikkek a HANGYA boltokban kaphatók. A HANGYA italai hamisítatlanok és kitűnő minőségűek. Amelyik községben fogyasztási szövetkezetét akarnak létesíteni, forduljanak a mozgalom kezdői tanácsért a HANGYA a Magyar Gazdaszövetség fogyasztási és értékesítő szövetkezetéhez Budapest, IX., Köz raktár-utca 34. sz. (Saját székházában.) 22 A HANGYA kötelékébe jelenleg 1278 szövetkezet tartozik 60 millió K évi áruforgalommal.
