Harangszó, 1913-1914

1914-10-04 / 35. szám

1914. október 4, 35-ik szám IV. évfolyam. Előfizetési ára egész évre közvetlen küldéssel 2 korona 60 fillér, csoportos küldéssel 2 korona. — Az előfizetési díjak, kéziratok és minden­nemű megkeresések a szerkesztőség címére KÖRMEND-re (Vasvármegye) küldendők. — Előfizetést elfogad minden evang. lelkész és tanító is. TARTALOM: Tóth Dezső: Fohász. (Vers.) — Jakab Iván: Istent féljük, de senki mástól nem félünk 1... — Gáncs Aladár: Mi a sok ? (Rajz.) — Hí a haza . . . (Vers.) — Egy harcos a lublini csatáról. — Mi történik a sebesültekkel ? — Előfizetési fel­hívás. — A háború eseményei. — Ország-Világ. — Persely. ...... V F OHÁSZ. Mennyben trónoló Atyánk, Csillagszemmel nézz te ránk, Reánk, akik Hozzád való, Példaadó hűségünkben Soha nem fogyatkozánk. Te igaz, Te szent, Te nagy, Ki a jóság tükre vagy, Ki bajunkban közel voltál, Száz veszély közt felkaroltál, Eztán is velünk maradj! Villámostoraival Ne érintse a vihar Ezt a földet, szép hazánkat, Melynek védelmében fárad Milliónyi férfikar. Lelked szárnyaljon velük, Acélozd meg fegyverük, Hogy amerre csak napod süt, A magyarnak dicsőséget Szerezzenek mindenütt. Diadalra diadalt Arasson a férfikard ; . S népedet, mely soha még úgy, Mint most, egyet nem akart, Isten, áldd meg a magyart! TÓTH DEZSŐ. Istent féljük, de senki mástól nem félünk!... Irta: Jakab Iván. „Mi németek féljük az Istent, mást nem a világon 1“ A német egység meg­teremtőjének, a német nemzeti nagy­ság megalapozójának: Bismarcknak e szavai jutnak eszembe, midőn arra az óriási harcra gondolok, mely ma Európát megremegteti. A hitnek, Is­tenbe vetett bizalomnak fenséges meg­nyilvánulása a vaskancellár kijelen­tése, ez az alap, melyen a német népnek állni kell, hogy igazán nagy maradhasson. Majdnem egy fél szá­zad múlt el, mióta e szavak elhang­zottak, s e szavak a németség ben- sejében mint drága kincs lakoztak. A hitnek erejéről tett bizonyságot a német nép feje, a hatalmas császár, ki látva a nagy megpróbáltatást, mely népére vár, így szólt: Menjetek a templomokba imádkozni! A rettenetes küzdelmekben meg­mutatja Németország a világnak: Mi németek féljük az Istent, tehát senki­től a világon nem félünk. Nagy, félel­metes hatalmak együttes törekvése, hogy a németségnek Európa szívében elfoglalt helyét megszüntesse, hogy világkereskedelmét megtörje. A tudományban, művészetben, ipar­ban, kereskedelemben birt vezető sze­repét akarják elragadni tőle s a zász­lót, melyét magasan tart kezében a többi nemzetek felett, ki akarják ke­zéből csavarni. Németország az egész világon vezet! mondá a német csá­szár néhány év előtt s nemcsak a béke gazdag eredményei, hanem a háború eseményei, szörnyű küzdel­mei is igazolják kijelentését, mert Németország vezet a világon a többi népek előtt 1 Hadseregének szervezett­sége, hadi tudományának fejlettsége csodálatot kelt ellenségeiben, fegyelme páratlan, az elsőtől az utolsóig egy érzelem hatja át a szívet, egy gondo­lat tölti el a lelket: a hazáért öröm-’ mel feláldozni mindent! Ezen a lel­kesedésen, önmegtagadáson megtörik az ellenfelek ádáz ostroma. Az első­től az utolsóig mindnyája hős, mind­nyája jellem. A sok fényes haditett közül csak egyet emelek ki, a Magdeburg hadi­hajó katasztrófáját. Az ellenséges ha­jók mint ércfal veszik körül, a lövé-

Next

/
Oldalképek
Tartalom