Harangszó, 1913-1914
1914-08-23 / 32. szám
1914. augusztus 23 HARANGSZŐ. 253 lani, hogy önmagára hagyatva gyönge, nem vívhatja meg az életharcot győz tesen a Mindenhatónak támogatása nélkül. Indítsátok a népet Isten keresésére, élesszétek a szivekben az ő hozzá szomjuhozást, a hitet, mely hozzá vezet, őt lélekben és igazságban imádni tanít. Ezzel egyszersmind fenntartja a lélek erejét, a béketürést, reményt s kétségbe esni soha nem enged. Hívjátok fel a családokat a házi áhitat gyakorlására, amelyen az összetartozók egybeolvadó fohászban kérik az Urnák áldását, kinek karja meg nem rövidül, ki ha megsebesít: meg is gyógyít, közel van az őtet félőkhöz a legnagyobb veszély idején is. Intsetek mindeneket, hogy nyugodtan, az isteni gondviselésbe helyezett reménnyel folytassák munkájukat s a több munkaerővel bírók segítsék e téren is a gyöngéket. A templomi istentiszteletnél imádkozzatok a hívek seregével együtt buzgón a királyért, a hazáért. Kérjétek a mindenek Urának támogatását, áldását a hon védelmében fáradozó seregeinkre. Ki nemzetünknek mindeddig oltal- mazója volt: fedezze továbbra is gondviselésének védő szárnyaival és engedje, hogy diadalmas harcok után mielőbb helyreállhasson az áldott békesség s ez derítsen új, szebb kort szeretett hazánkra. Fegyverben Európa! A háború bejelentése Németországban. — A király hadiparancsa. — Vonulás a harcmezőkre. — A szerb harctérről. — Az orosz harctérről. — A belga harctérről. — A franciák veresége. — A tengeren. — Királyunk milliós adománya. A történelmi nagy időben néhány óra is megváltoztatja a helyzet képét, mennyivel inkább két hét. Mikor múlt számunkban a háborúról irtunk, Ausztria és Magyarország állt szemben Szerbiával. Fenyítő hadjáratot indítottunk azon ország ellen, mely meggyilkoltatta trónörökösünket és soha meg nem szűnt országunk népeit lá- zítani s nyugodt békénket zavarni. Európa minden művelt állama helyeselte monarchiánk eljárását s mindannyian elismerték, hogy a türelmes- ség végső határáig elmentünk Szerbiával szemben. Becsületünk, méltóságunk követelte, hogy háborút indítsunk ezen pökhendi, erkölcstelen nép ellen. Hadüzenetünk egyszerre az elején nyugtalanságot támasztott Oroszországban. A cár nagy birodalma mindig védelmezője s tegyük hozzá, buj- togatója volt Szerbiának. A kicsiny szerb nép okvetetlenkedéséhez is az oroszoktól kölcsönzött bátorságot. Oroszország most is melléje állt. Napokon át hitegelte ugyan a német császárt, ki a béke megőrzéséért mindent megtett, a cár, a vezérkari főnök táviratban, nyilatkozatban többször is kijelentették, hogy ők békét akarnak, de mindez csak ürügy volt, hogy titokban mozgósítsanak Németország és a monarchia ellen. Mikor az orosz álnokság kiderült, Németország, majd monarchiánk is megüzente a háborút Oroszországnak. Az orosz segítségére sietett a francia s háborút üzent a németnek. Francia- és Németország közt van egy kis állam, Belgium. A németek, hogy saját földjüket védelmezzék, a francia határra akarták küldeni seregeiket. Ez ellen tiltakozott Belgium s ő is a harcolók közé állt. Végre Anglia is megmozdult s ő is megüzente a háborút Németországnak. Még a kis Montenegró is gondolt egy nagyot s háborút üzent a monarchiának és Németországnak. így tehát igazán fegyverben áll egész Európa. Ha mérlegünket elkészítjük, bizony erős ellenfeleket találunk. Ausztria és Magyarország és Németország egyedül áll Orosz-, Francia-, Angolországgal, Belgium, Szerbia és Montenegróval. A harc egyszerre több helyen folyik: lenn Szerbiában, Boszniában, fenn az Orosz határon és pedig a monarchia és Németország határán, Belgiumban s azonkívül a tengereken. A háború bejelentése Németországban. Hatalmas pillanat volt, midőn a német császár a birodalmi gyűlésnek bejelentette, hogy a háborút elkerülni nem lehet. A gyűlésre teljes számban, ünneplő ruhában jelentek meg a képviselők. Vilmos német császár gyö- györű beszédet mondott. Miután bejelentette, hogy a háborút az ellenséges felek rosszakarata idézte elő, így folytatta : Minket nem hajt hódítási vágy, minket az a hajthatatlan akarat lelkesít, hogy megtartsuk azt a helyet amelyre Isten minket állított, a magunk és minden jövendő nemzedék számára. Az okmányokból, amelyek Önök elé terjesztettek, látni fogják, hogy kormányom, mindenekelőtt pedig kancellárom a legutolsó pillanatig igyekezett a legvégsőt elhárítani. Reánk kényszerített védelemben tiszta lelkiismerettel és tiszta kézzel nyúlunk kardunkhoz. A német birodalom népeihez és törzseihez hivó szóval fordulok, védelmezzék meg teljes erővel, szövetségesünkkel való testvéri vállvetett küzdelemmel azt, amit békés munkával megteremtettünk. Atyáink példájára szilárdan és híven, komolyan és lovagiasan, alázatosan Isten előtt és harci kedvvel az ellenség előtt, — így bizunk az örök Mindenhatóságban, vajha erősítené és jó befejezésre vinné védekezésünket. Önökre, tisztelt Uraim, tekint ma fejedelmei és vezérei köré gyülekezve az egész német nép. Hozzák meg határozataikat egyöntetűen és gyorsan, ez bensőséges óhajom. A trónbeszéd felolvasása után Vilmos császár még a következő szavakat intézte a gyűléshez: Uraim! E pillanattól kezdve nem ismerek többé pártokat, csak németeket s annak bizonyságául, hogy önök készek pártállás és valláskülömb- ség nélkül összetartani és minden veszélyen és vészen engem követni, fölszólítom a pártok vezetőit, lépjenek elő és fogadják ezt meg kéz- szorítással. (Zajos, szűnni nem akaró éljen kiáltások fogadták a császár ezen szavait.) A pártok vezetői előléptek és a császár mindegyikükkel kezet szorított. A király hadiparancsa. őfelsége, a magyar király a fegyverbe szólított honvédséghez a következő hadiparancsot intézte: Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol fogyasztási szövetkezet nincs I A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be ©gy-egry fftlu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és italszükségletét a lógj Hiányosabban, úgyszintén hamisítatlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási szövetkezetei akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői forduljanak útbaigazításért a a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezetéhez, Budapest IX., Közraktár-utca 34. szóm. (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik---------- 50 millió korona évi forgalommal. ---------L evélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.
