Harangszó, 1912-1913
1912-11-03 / 2. szám
1912. november 8. Haéangszó. 15. sz.) kiadásában heliogravure (rézfény- nyomat) kivitelben legújabban jelent meg- A kép nagysága margó nélküL 39/49 cm., margóval 73/95 cm. és ára színes fakeretben 62 korona. Megrendelhető a fenti társaságnál 3 korona részletfizetésre is. Itthonról. A király Budapesten. A király november első napjaiban Budapestre érkezik. Érkezésének napja még nincs véglegesen megállapítva, de alkalmasint november 4-ike lesz. A budai királyi váriakban már nagyban készülnek a király fogadására. Drága a pénz. A háborús események ugyancsak megdrágították a pénzt. A nagy bankok nagyon megszorították a hitelt, úgyhogy vagy csak igen magas kamatláb mellett, — rendesen meghaladja a 8%-ot, — vagy egyáltalán nem lehet pénzt kapni. Bizony nehéz most azoknak, kik hitelre szereztek házat, földet. Mindenesetre tanácsos most a földvásárlástól tartózkodni. A nagy pénzdrágaság még jó ideig eltart, hiszen a nagy háború naponkint belekerül 100 millió koronába, így azután nem csoda, ha egyéb célra nem jut pénz. A kivándorlás. Innen is, onnan is egy-egy magyar község pusztulását halljuk. Csontfalu, egy szepesmegyei község lélekszáma 23-ra olvadt le a nagyfokú kivándorlás miatt, úgyhogy a belügyminiszter kénytelen községjellegét megszüntetni. Bizony szomorú hír! De vájjon igazán ki kell-e vándorolni, ha van szorgalom, munka- szeretet s ha azt a kincset, mi a magyar földben rejlik, életrevalósággal fel tudjuk használni? Országos szövetkezeti kongresszus. A magyarországi Szövetkezetek Szövetsége most tartotta Budapesten gyűlését. A gyűlésen 4583 szövetkezet képviseltette magát. Mailáth József gróf megnyitó beszédében a súlyos gazdasági helyzetről beszélt. A gyengébb termés, a nagy pénzdrágaság, a zavaros politikai helyzet mind arra indítják az embereket, hogy a szövetkezet szárnyai alá helyezzék érdekeiket. Meskó Pál a termelők szervezkedésének szükségességéről beszélt. Szerinte a termelőknek községenkint különböző élelmiszerek termelésére kellene szövetkezniök. Csak így le- etséges, hogy a városi közönség közvetlenül a termelőtől szerezze be szükségletét. Újhelyi Imre a tejszövetkezetekről szólott s azoknak országos szervezetbe tömörítését sürgette. Kovács József előadása után kimondta a közgyűlés, hogy az állat- tenyésztés fejlesztésére felhívja a kormány figyelmét s megsürgeti az állatbiztosítási törvény megalkotását. Magyar ló a harctéren. A székes- fehérvári országos vásáron két bizottság mintegy 400 lovat vásárolt össze, az egyik bizottság Szerbia, a másik Törökország részére. A lovak ára, 4—600 K között váltakozott. Az ország1 dolgáról. A képviselöház és a közös bizottság. A képviselőházat október 30-ára gyűlésre hívták össze. Ez a gyűlés bizonyára a szokott zavarok között folyik le. A közös ügyek intézésére kiküldött bizottság november 5-én kezdi meg tárgyalását Budapesten. A nagyvilágból. A háború. Törökországban ugyancsak rettentes napok következnek egymásután. Patakokban ömlik a vér s egy-egy elkeseredett nagy harc után ezer és ezer holttest fedi a csatateret. A harctérről érkező hírek nagyon bizonytalanok. Eddigelé a törökök húzták a rövidebbet s különösen a bolgárokkal szemben jelentős csatákat veszítettek. A hét eseményeit a következőkben foglaljuk össze: A bolgárok előnyomultak egészen Drinápolyig. Drinápoly a törökök egyik legnagyobb erőssége, úgyszólván ez a kulcs, mely Törökországba vezet. Egy másik bolgár sereg Kirkilisszéhez vonult, mely Drinápolytól keletre 40 kilométerre fekszik. Három napi ostrom után a bolgárok a várost elfoglalták. Kir- i kilissze és Drinápoly közt rettenetes harcok folynak. A törökök vesztesége állítólag megközelíti a 16 ezeret; a bolgároké sem igen marad mögötte. Drinápoly meghódításáról korai dolog volna beszélni. Ez egy olyan erős vár, melynek megostromlásához hónapok kellenek. — A görögök is előrenyomultak, elfoglalták Elasszanát, de 5000 emberük maradt a csata- sikon. A szerbek elfoglalták Prisztinát, a régi szerb birodalom fővárosát. — Dacára a nagy török veszteségeknek, nem lehet a háború végére következtetést vonni. Minden valószínűség szerint a törökök időt akarnak nyerni a döntő ütközetre, hogy csapataikat mind felvonultathassák. A háború egyes nagyobb vezéreket hamarosan ráhelyezett a hir szárnyára, úgy hogy a mondák egész sora születik a nép ajkán. Az egyik montenegrói tábornokról megírták a lapok, hogy öngyilkos lett. Halála körülményeit így adták elő: Bozse- vics tábornok hadosztályát az ellenséges földön vezette, de nem igen törődött egy kis török erőddel, mely jobbról feküdt. Egyszerre csak a törökök rájuk ütöttek s nagy pusztítást vittek véghez a montenegrói seregben. Mikor azt Nikita királynak jelentették, az nagy haragra gerjedt s maga elé hivatta a tábornokot. Az mereven szalutálva állott meg a király előtt. Nikita szikrázó szemmel, a haragtól kipirult arccal fordult hozzá: — Bozsevics tábornok I Te szégyent hoztál a hadseregemre I Mivel mented ezt 1 — Ezzel, felség 1 — válaszolta érces hangon a tábornok. És előrántva revolverét homlokába lőtt. A másik pillanatban a tábornok véresen, átlőtt halántékkal, élettelenül zuhant alá. A király és vezérkara megdöbbenve nézték a váratlan jelenetet. Elsőnek maga a király tért magához megilletődéséből és odalépve a tábornok holttestéhez, lehajolt hozzá és homlokon csókolta. A tisztek szemébe könny szökött. Majd feléjük fordult a király: — Uraim, ez vitéz katona volt. Kár érette, még jóvátehette volna hibáját, Bozsevics tábornok, Isten veled 1 így írták ezt a lapok. De azután kiderült, hogy a tábornokot saját katonasága lőtte agyon, mert durván bánt velük. Hány embert tesz még hőssé a háború s hánynak homloka köré fon babérkoszorút a saját hősiessége helyett az emberek képzelődése ! Katasztrófa a levegőben. Németországban egy léghajó szétrobbant. A ballon viharfelhők közé került, a hol valószínűen villám sújtotta. A főhadnagy és főmérnök, kik a kosárban ültek, meghaltak. A barométerből megállapítható, hogy a ballon hirtelen 3000 méterre, majd ugyanilyen gyorsan 5000 méterre emelkedett. — Franciaországban egy repülőgép százötven méter magasságból lezuhant és a vezetője szörnyet halt. Egy török katonavonat katasztrófája. A Szmirnából Aidinba vivő angol vasútvonalon egy katonavonat kisiklott és több méter magas töltésről lezuhant. Majdnem az egész vonatszemélyzet és kétszáz katona életét vesztette, másik kétszáz katona súlyosan megsebesült.
