Harangszó, 1912-1913

1913-08-17 / 31. szám

1913. augusztus 1?. HaRaNGSZÓ. 261. az ifjúság 310 kor.-t adott a nemes célra. A jó Isten áldása nyugodjék meg a buzgó gyülekezeten! Itthonról. Leégett község. Zemplénmegye Já- nosvágása nevű községét a tűzvész teljesen elpusztította. A kis falu lakói — mintegy 400 ember — valameny- nyien hajléktalanok lettek. A tűzvész délután 3 órakor keletkezett. A falu egész népe kint volt a mezőkön, s így a tűz továbbterjedésének senki sem vetett gátat. Földig égett 41 tából épült lakó­ház, míg a többi ház kőfalai csonkán meredeznek. Elégett minden házban az összes bútor, ruhanemű, házi és gazdasági felszerelés, termény, ba­romfi, sok takarmány és szarvas- marha. A kár hozzávetőleg 200.000 koronára tehető. Az életmentő kutya. Négy kis zom- bori fiú a Marosban fürdött. Mindig beljebb mentek a vízbe, melynek árja egyszerre csak elsodorta mind a négy gyermeket, A parton sétált egy fiú, hatalmas idomított bernáthegyi ku­tyájával. A veszedelemben forgó gyer­mekek segítségkiáltására a vízbe ug­ratta a kutyát, mely hamarosan ki­hozta az egyiket, majd ismét beugrott a folyóba, de akkorra már a másik három gyermek belefult a vízbe. A kutya csak holttestüket hozta ki a partra. Aranyra bukkant. Baka László usz- kai lakos, akinek a Nagybánya kör­nyékén levő hegységekben kis föld­birtoka van, nagymennyiségű arany­ércre bukkant, a melyben a hivatalos vizsgálat szerint 14 gramm tiszta arany és 3 gramm ezüst van. A sze­rencsés földbirtokos most a terme­léshez szükséges pénz előteremtésén fáradozik, hogy megkezdhesse vele az arany bányászatát. A kuruzslás áldozata. Acsanszki Triva kulai szabómester, aki egyik lábára amúgy is sántított, leesett a padlásról és a bal lábát a bokában eltörte. Hozzátartozói tanácsára nem orvoshoz fordult, hanem elhívta Pav- kov ismert kuruzslót O-Szivácról. A szabó állapota napról-napra rosszab­bodott és csak amikor már merev­görcs vett erőt rajta, hivatott orvost, de ekkor már az orvosi segítség is elkésett és Acsanszki Triva két napi kínlódás után meghalt. A kuruzsló ellen az ügyészség a megtorló eljárást megindította. A póruljárt borivó. Az arad-hegyaljai borvidéken nem régen egy Kovács József nevű ember utazott, ki egy nagy budapesti bor- kereskedő ügynökének adta ki magát. Ez alatt a köpenyeg alatt végigkóstolta a gazdák borát. Ivott a hetvenesből, ivott a tavalyiból s mire este lett, megvolt az ingyen mámor. A gazdák tárt karokkal fogadták, mert bár sok a boruk, kevés a pénzük s jóba akartak kerülni a borügynökkel Már hetekig tartott ez az élet, a mikor végre kinyílt a gazdák szeme. Valamelyikük ugyanis ráismert. Emlé­kezett rá s a gyanúját megerősítette az, hogy az álügynök csak itta a bort, de nem vásá­rolta. Egy magyarádi birtokos azután elbánt vele. A birtokos megtudta, hogy szélhámos­sal van dolga, a ki ingyen mulat a hegyalján. Mikor aztán hozzá is ellátogatott, nagy korsó italt állított eléje és Kovács szakértő-ábrázattal hozzákezdett a kóstoláshoz. Az első kortynál azonban borzadva tette le a korsót. Nem vizet akarok én venni, hanem bort. — mondotta méltatlankodva. — Semmit sem akarsz te venni, Iráter — kiáltott rá a birtokos — csak inni akarsz. Hát most kiidd ezt a korsó vizet, mert ke­resztüllőlek ! A birtokos vadászfegyverét szegezte a sze­rencsétlen Kovács mellének és mindaddig le sem tette a puskát, míg az utolsó csöppig meg nem itta a három liter vizet. Az ország- dolgáról. Hazabocsátják a tartalékosokat. A legközelebb hazabocsátják a déli ha­táron lévő összes tartalékosokat, mi­után az albán-kérdést a londoni nagy­követi értekezlet legutolsó ülésén megoldották. A létszámemelés. Ez év őszén az ujonclétszamot negyvenezer fővel emelni fogják és ebtől tízezer jut a két honvédségre. Az ujonctöbblet legnagyobb része a gyalogos száza­dok létszámának emelésére fog szol­gálni. Leszállítják az altisztek zsoldját. A hadvezetőség az utóbbi időben takarékosságra adta magát. Ennek a takarékoskodó rendszernek első áldo­zatai az altisztek. A hadvezetőség mindazon altisztek zsoldját, akiknek ez évi május elseje óta varrták fel a csillagot, lényegesen leszállította. Az új rend szerint az őrmester a régi napi 80 fillér helyett napi 70 fillért, a szakaszvezető a régi napi 48 fillér helyett ezután napi 40 fil­lért, a tizedes a régi napi 36 fillér helyett 30 fillér és az őrsvezető a régi napi 24 fillér helyett ezután napi 20 fillér zsoldot tog kapni. A nagyvilágból. Megvan a béke. A második balkán háború is véget ért, a békeszerződést aláírták. A bolgárokra nagy veszte- j séget és megalázást jelent ez a béke. ' Mindazt, amit az első háborúban nyertek, elveszítették a másodikban. Elveszítik Drinápolyt, sőt Kavalát, ezt a virágzó kikötőt, a mely majdnem felér Szalonikival, a miért tulajdon­képpen a második hadjárat kitört. Igaz, Strumica megmaradt Bulgáriá­nak, de az édeskevés Kavala, Istip, Kocsana és Radoviste elvesztéséért. Csak az a kérdés, hogy hány évig tart majd az ilyen formán megkötött békesség. Pusztít a hőség Newyorkban. A hő­mérséklet a múlt héten Newyorkban árnyékban harmincnégy fok volt. A lakosság a hőségtől nagyon sokat szenved és az éjjeleket többnyire parkokban és a házak tetején töltik. A hőség több száz szerencsétlenséget is okozott. Nagyon sokan napszurást kaptak és többen bele is haltak. Séta a folyó hátán. Egy Keiler nevű német ember feltalálta a vizen járó cipőt, mellyel folyókon éppúgy lehet sétálgatni, mint a földön. Hogy milyen ez a csodacipő, arról nem szól a szükszáju krónika, de arról már beszámolt, hogy a hadsereg megvette a találmányt. A vasárnap megszentelése. A vasár­napnak, mint a »nyugalom napjának“ vé- delmezésére, egy minden nemzetre kiterjedő „Egyetemes Egyesülés“ alakult, melynek célja az, hogy a vasárnapot, ezt az isteni intézményt, mint nyugalomnak s egyszer­smind a közös és nyilvános épülésnek napját Isten segítségével mindenek közjavára tiszteletben tartassa és oda hasson, hogy annak jótéteményeiben mindenki részesül­jön, vagy ha az leheletlen volna, heten ként mindenki nyerjen egy pihenő napot. E figyelemre méltó egyesülésnek, különös követelményei ezek : 1. a vasárnapi munka korlátozása a nyilvános közlekedési szolgá­latban (vasút, posta, távíró, gőzhajó); 2. vasárnap minden adás-vétel megszüntetése és a gyáraknak, műhelyeknek, munkatele­peknek, boltoknak, irodáknak és hivatalok­nak általános zárvatartása, a kényszerű szükség eseteinek kivételével; 3. az ital­mérések részleges vagy teljes bezárása ; 4. az istentiszteletek és a vasárnap keresztyén használatának pártolása, ami magában foglalja az egészségtelen szórakozások ellen, valamint ennek a napnak elvesztegetése ellen való küzdelmet; 5. a vasárnapnak, mint hivatalos ünnepnapnak elismertetése (törvényszékek, hadsereg, közigazgatás stb. terén); G. a lehetőség határain belül elérése annak, hogy bizonyos munkák (gyár, bank, üzleti irodák) már szombaton délután szü­neteljenek, hogy a vasárnap jobb felhasz­nálása megkönnyíttessék. Alkoholellenes intézkedés Ameriká­ban. Most, hogy a magyar törvényhozás elé is nemsokára tő;vényjavaslat kerül az alkoholizmus ellen, melyben a korcsmák vasár- és ünnepnapi bezárásán kívül egyéb intézkedések is lesznek az iszákosság ter­jedése ellen, nem érdektelen felhozni, hogy Amerikában különösen szigorú törvény lépett éleibe e hó elején az iszákosság ellen A törvény szigorára jellemző, hogy még azt is bünteti, aki vasár- és ünnepnap

Next

/
Oldalképek
Tartalom