Harangszó, 1911-1912

1912-05-26 / 25. szám

'>04. HARANGSZÓ. 1912. május 26. bán 2.400,000 mikrobát is kimutattak. Csoda-e, ha ily számos fertőző csira legyőzi az emberi testet ? Ha a tüdő­betegek nem fertőznék meg folyton a levegőt azzal, hogy köpködnek uton-utfélen, hanem köpetjüket bacil- lusölő folyadékba ürítenék, vagy zseb­kendőbe, melyet azután kifőzetnek, a tüdővész kipusztulna magától, mint ahogy elpusztul az az ellenséges se­reg, akinek élelmiszerét útjában el­égetik, elpusztítják. A tüdővész elleni védekezésben a zsebkendő fegyver; hogy e fegyver érvényesülhessen, arra nevelni kell az embereket már az iskolában, meg­tanítván őket a tisztaság szerze­tére, ápolására. A levegőnek idegen, ártalmas anya­gai között egyike a legfontosabbnak s legveszélyesebbnek a szénsav. 1000 térrészben 0'2—03 rész foglaltatik. Levegőbe a szénsav a rothadásból, égésből, az ember, az állat kilégzésé­ből jut. Felnőtt ember 24 óra alatt 500—600 liter szénsavat választ ki. Az ütőeres vérben tehát ,a belégzett levegőben levő oxigéntől felfrissült vérben 27—45%, a vivőerekben, mely bomlási termékekkel telítve van, 45—52% szénsav van. A föld felületen több a szénsav, mint a magasabb régióban. A talaj belsejében levő szerves anyag állandó bomlásnak van kitéve. E bomlási fo­lyamat felhasználja az oxigént s ter­mel szénsavat, mely a talajléggel a föld felszínére tör. A szabad levegő szénsav tartalmát a föld felületén le­folyó bomlási, korhadási, rothadási folyamat szabályozzva. A füsttel is nagymennyiségű jut a légkörbe, külö­nösen városokban, hol a sűrű gyár­kémények szüntelenül eregetik a sok szénsavat tartalmazó kormos égési terményt. őszkor több a levegő szénsava, mert melegebb a föld, nagyobb benne a rothadás. Földes szobákba a talaj levegője beáramlik. A benne levő szénsav rontja a levegőt. Az ilyen szobák már ez okból is egészségtelenek. Kilehet mutatni, hogy amikor a talaj felületén szaporodik a szénsav, akkor a földes szobákba is nagyobb mennyiségű szénsav jut. Oly helyeken, szobákban, hol az emberek hosszabb ideig tartózkodnak 1000 rész levegőre 1 rész szénsavnál több ne essék, mert erős fejfájást, szédülést, ájulást, sőt vérmérgezést okoz. Ha 2,8°/o szénsavat tartalmaz, a gyertya is elalszik. 1000 méterre a városok felett már szénsav és por­mentes a levegő. A levegő tisztaságának, szénsav és pormentességének nagy befolyása van a lakosok egészségére. Ily helyeken kisebb a betegségek száma, kevesebb a halálozás, több az energia, s vég­eredményben nagyobb a jólét, több az életöröm, a boldogság, amely után törekszünk, futunk nem ritkán hamis utakon. Napi szokásaink között igen sok van, melyek egészségtelenek, me­lyek a betegség csiráit behozzák laká­sunkba. Cipőt, csizmát — mielőtt szobánkba lépünk — csak félig med­dig tisztogatjuk meg. Az utcai porral, sárral sok mikrobát viszünk lakásunk­ba, melyek a szőnyegről, padlóról a levegőbe, innét tüdőnkbe kerülnek. Poros a ruhánk, belekeféljük szobánk levegőjébe. Szobát tisztogatni szárazon sohase szabad, mert felverjük a port. Nedvesített seprő, ruha legyen a tisz­titó eszköz. Hogy a tiszta, pormentes levegőnek mily gyógyító ereje van, azt bizonyítják a magasfekvésű klima­tikus helyek, hol p. o. a tüdőbetegek minden gyógyszer nélkül javulnak, gyógyulnak vagy enyhülésre találnak. Hogy a levegőpor ártalmait elkerül­jük, szellőztessük gyakran, állandóan a lakószobákat. Nedvesen tisztogat- tassunk. Akiknek fokozottabban kell a levegő tisztaságára ügyelniök, azok dobjanak ki a szobából minden por­fogó szőnyeget, függönyt. A keresztyén vallásnak is egyik sarkalatos lényege a lelki tisztaság mellett a testi tisztaság megőrzése. Az iszlám vallás egyenesen elrendeli a szobák szellőztetését, a függönyök, szőnyegek elhagyását, a falak, padló gyakori mosását. Mindezek megtevése bizony felér egy imádsággal. A szellőz­tetés fontos voltát az egészség meg­őrzése szempontjából csak az tudja igazán megérteni és méltányolni s az érzi egész testében, ki zárt helyen dolgozik, tartózkodik majdnem egész nap. Fohász. Jövel Szent Lélek, Te égi ihlet! Éleszd közöttünk Az igaz hitet. Jövel Szent Lélek: Szívünk tisztuljon, Kegyes érzéssel Jóra buzduljon. Jövel Szent Lélek, Nálunk légy üdvöz! Vezesd lelkünket Az égi üdvhöz I Vitális Gyula. Arab legenda. Isten, a világ ura egy alkalommal összehívta angyalait, kik szerte a földön munkálkodtak, hogy megtudja mennyire ismerik s szeretik egymást. A hívásra megjelentek az összes angyalok, kicsinyek és nagyok. Igen jól érezték magukat; beszélgettek, nevetgéltek, elmondták egymásnak élményeiket. A víg társaságban csak két angyal volt, kik nem ismerték egymást. Az Úr oda lép hozzájuk. Mi a te neved ? kérdezte az egyiktől. Jótékonyság; felelte. És a te neved ? Háladatosság. A két angyal csodálkozva néz egy­másra. A mióta a világ fennáll, most találkoztak először. Testvérem, e messze keleti mesé­ből nem hangzik feléd is egy kis szemrehányás ? A rágalmazás. Egy kiváló férfi erre vonatkozólag a következő tanácsot adta: Mielőtt embertársadról valami rosszat monda­nál, vizsgáld meg, hogy igaz-e az, illik-e tovább adnod, és szükséges-e tovább adnod ? Olvassátok a bibliát! Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik ott a legtöbb kincs, De Isten nem lel Hajlékot. Május 26. vasárnap, Apóst, cselek. 19, 1—2. , 27. hétfő, Ezekiel 36, 26—27. „ 28. kedd, Ephezusi lev. 1, 3. „ 29. szerda, Ezsajás 57, 15. „ 30. csütörtök, I. Timotheus 2, 4. „ 31. péntek, Apóst, csel 2, 37. Június 1. szombat, Máthé 28, 20. , 2. vasárnap, Galat, 5, 22. „ 3. hétfő, Galat. 5. „ 4. kedd, Ephezusi lev. 6, 12. „ 5. szerda, Zsoltár 36, 6. „ 6. csütörtök, I. Mózes 32, 37. » 7. péntek, János 3, 1. , 8. szombat, I. Péter 4, 10.

Next

/
Oldalképek
Tartalom