Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1-9. szám

RAVASZ LÁSZLÓ:

KÁROLI GÁSPÁR MÜVE

Ha meg akarjuk állapítani, hogy melyik könyv gyakorolt a törzsökös magyarságra legnagyobb hatást, olyan könyvet kell megneveznünk, amelyiket nemcsak sokan olvastak,

is olvasták, a másikat kevesen s inkább theológusok.

Ne feledjük el azt sem, hogy a Bibliából nőtt ki a zsoltároskönyvünk. Egyházunk énekeskönyvie a

•• t

A vizsőliji Biblia, 1590.

hanem sokszor is olvastak, sőt nemzedékeken keresztül legtöbb ideig olvastak. Ez csak a Biblia lehet. Ha asztalunkra kiteszünk két bibliafordítást: a Károliét és a Káldyét, első pillantásra látjuk, hogy bár a Káldyé alig egy emberöltővel fiatalabb: a római katholikus bibliafordítás ragyogóan tiszta, szinte érintetlen példány, a Károli-Biblia nedig elnyűtt, vihart látott, jegyzetekkel és szúrópróbákkal teletűzdelt könyv. Az egyiket sokan olvasták, egyszerű emberek

Biblia gondolatainak ismétlése, változatos továbbzengése. Még ma is találkozunk olyan falusi emberrel, nemcsak öreggel, hanem gyermekkel is, nem is eggyel, aki mind a százötven zsoltár csillagos verseit szóról-szóra tudja ús sok bibliai vers átírásából származó dicséretet könyv nélkül elmond. Van-e szöveg, amely teljesebben és egyenletesebben áthatná a magyar népmüveltséget ?

Vegyük ehhez hozzá ezt: A XVT. században általánossá váló népokHarangszó

5