Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)
1960-01-01 / 1-9. szám
Az ídeálista hívő lélek, szelíden, alázatosan ezt feleli: Mindert a Teftemtőé. Mi is, mert mi is teremtényjek vagyunk. Az embereket a bíi'ásvágy, a gazdagságra, hatalomra, hírnévre való vágyás könnyen a reális természettudós mellé állítja.... ki az emberiség javára igyekszik tulajdonba venni, minél több csillagot is, ha lehet. De természettudós akad az ideálistaák között is, aki ezt vallja és hiszi: A Mindenség Istené, Aki teremtette. Az Ő segítségével ismerjük meg és keressük fel a csillagokat. Nem az történik, hogy birtokunkbavesszük, hanem az, hogy a Teremtő megengedi és segít abban, hogy mű. ködésünk, életünk terét kitágítsuk, hogy használhassuk a csillagokat is. Istent nem csak Teremtőnknek, hanem Atyánknak is nevezhetjük. Ki hitünk szerint — ezt üzente: Mivel az én dicsőségemre, az én örömömre cselekesztek és az én akaratom szerint igyekeztek élni, gyermekeimmé fogadlak benneteket. Akit fiammá fogadok, annak megengedem, hogy azt, amit én adtam néki, arról ezt mondja: mienk, vagyis enyém és az övé. Mert a tiszta idálizmusnak nem lehet magasátosabb célja, mint az, hogy Istent szeresse, s hogy részese legyen szeretetének s így egy gyöfnyörű, harmonikus életnek. A harmónia éltető ereje Isten akarata és szeretete... Megváltónk ezt mondja: Legyetek okosak, miitt a kígyó és szelídek, mint a galamb. Nem vétkezünk, ha okosak vagyunk és gépeinken bejárjuk a csillagokat, vagy éppen letelepszünk azokon, de tegyük ezt szelíd alázattal, Ist^n dicsőségére. Ilyen értelemben lehetünk reálisak is. Ne legyünk önhitt, balga, tagadó reális emberek, hanem Isten szeretetében szeretettel bízó lelkek, tehát főképpen ideálisták. Keresztyéni ideálizmus vezesse értelmünket. Szükségünk van — Megváltónk szerint is — értelmünk és hitünk harmonikus együttműködésére. De lelkünk hite és szeretete vezessen. Mert: Isten Szerető Lélek, Ki előbb szeretett minkét, mint mi Öt> Főképpen ifjúságunknak mondjuk: A reálisan gondolkozó istentagadók azt állítják, hogy a keresztyén tanítás gátolja, vagy magbénítja az értelmet. Mikor azt mondja Krisztus, hogy legyetek okosak és hozzá teszi azt is, hogyi szelídek is, akkor gátolja-e, bántja-e az értelmet?!. . . Ha a legnagyobb Teremtő Értelem előtt szelíden, alázatosan állunk, értelmünk működése közben, vájjon gátol-e, bénít-e szelídségünk és alázatosságunk miatt?! Ez még hitnélküli logikus értelemmel sem képzelhető el. És ha szelídségünkhöz és aláztosságunkhoz hozzájárul még a rajongó, bízó, hívő, engedelmeskedni vágyó gyermeki szeretet is,. .. vájjon büntetéssel felel-e erre ? A tagadók állítását megcáfolják a földi szülők: Akad-e millió földi apa vagy anya közül egy, ki gyermekei szeretetét látva, büntetéssel felelne arra...?!... < A keresztyén ideálizmus adja az építeni igyekvő értelemnek a leg erősebb, legeredményesebb ihletet! Ne hagyjátok, hogy maguknak sajátítsák ki az istentelen reálisan gondolkozók !!! BÁNÓ 30 Harangszó