Harangszó, 1960 (7. évfolyam, 1-12. szám)

1960-01-01 / 1-9. szám

ideát keresték a háborúért íelelős sze mélyeket. Ezeknek a háború utáni nemzedékek­nek pedig látniok kellett volna, ha sze műket nem köti be a vezetők iránt kritikátlan hódolat, hogy éppen ők. л tettesek kiáltozták a „Fogják meg”-et Lloyd George az 1918 december 14-í választási beszédében II. Vilmos német császárt bíróság elé akarta állítani a „nemzetközi szerződések szentségének megszegése miatt”, mivel hozzájárult ah­hoz, hogy a Franciaország ellen felvo­nuló német hadsereg Belgium semle­gességének megsértésével, Belgiumon keresztül haladjon. Ám ugyanaz a Lloyd George 1915 őszén a Dardanel­lák elleni szövetséges hadműveleti alapja részére megszállotta a görög Szalonikit majd az egész semleges Gö­rögországot, és azt többszöri éhségblo­káddal arra kényszerítette, hogy a sem­legessége felhagyásával a Szövetsége­sek oldalán avatkozzon be a világhábo­rúba. Ezeknek az új nemzedékeknek líátnijok, kelilt'tt volna azt is, miként mondanak ellent a tények a hamis vá­daknak; a háború 32-ik hónapjában Amerikát miként kényszerítette önvé­delem címén a háborúba való beavat­kozásra és az óceán túloldalán lévő, „világuralomra törő Németország”, amelynek tengeri kijáratait brit úszó­várak — dreadnoughtok — acél fala áll­ja el. Ezek száma, vizkiszorítása, műkö­dési sugara, tűzereje kétszerese a né­met hajóhadnak, lövegeinek hordtávol­­sága is jelentényen nagyobb, mint a németeké, miért is a német flottát a hadikikötőkben a tengeri algák és kagy­lók lepték el a hosszú tétlenség alatt;. Látniok kellett volna azt is, hogy ugyan­az a francia kormány, amely az ellen­ség hazaárulóival paktál, amely az «el­lenség hadiszökevényeit a zászlói alá toborozza a saját zendülő katonáit meg pacifista politikusait hazaárulás címén mint löveti halomra, vagy az új világ­rend miként állandósította az anar­chiát Közép-Európában, amelyet éppen az új világrend balkánosított el. Ezek a bekötett szemű és félneveze tett háború utáni nemzedékek már nem is voltak képesek más „status quo ante bellum” állapotot elképzelni, mint a visszatérést a Trianonban készült po­litikai térképek rendjéhez. Ez a megté­vesztett nemzedék — akár jóhiszeműen akár gonoszságból — dobta vissza Kö­zép- és Dél-Európát a megsértett tria­noni világrend helyreállítása címén a moszkovita világrend mégborzalmasabb anarchiájába — ugyanannak az igaz­ságnak a nevében, amely már Trianon­ban kereszthalált halt-A XVIII. században Lengyelországot két ízben csonkították meg szomszé­daik, amíg végül harmadjára a mara­dékon végleg megosztoztak — miután ők azt így látták ,.igazságosnak“. Ezt az „Igazságot” a Bécsi Kongresszuson 43 esztendő múlva Európa is jóváhagyta. Ha véletlenül ebben az osztozkodásban nem részesül Ausztria és Poroszország, úgy a XX. század elején Európa lelki­ismerete, amely Párizsban szólalt meg, nem ébredt volna rá, hogy a lengyele­ken elkövetett igazságtalanságot jóvá­­tegye. Most, amikor újból egyesítették Lengyelországot, ugyanakkor darabolták fel Magyarországot — ugyanazzal a lelkiismerettel, vagy lelkiismeret nélkül. Megszüntették Elszászt és Lotharingiát és csináltak helyette négy Elszászt és négy Lotharingiát a kárpáti Duna-me­­dencében. Visszacsatolták Strassburgot, Kqlmárt és Metzet, és ’elszakítottak száz és száz magyar Strassburgot, száz és száz magyar Kolmárt és száz és száz magyar Metzet. Párizsban a Strassburg szoborról le­került a gyászfátyol, — és a magyar Strassburgok, magyar Kolmárok, ma­gyar Metzek művészi emlékművei, ame. lyeket a magyar kegyelet emelt az 1000 éves magyar nemzet küzdelmeinek, a magyar kultúra, a magyar tudomány, a magyar szabadság harcosainak, hősei­nek és vértanúinak emlékezetére, az új Harangszó 17

Next

/
Oldalképek
Tartalom