Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)
1959-01-01 / 1-5. szám
ra, Kazinczy, Verseghy, Bacsányi és a többi sok bebörtönözötthöz gyűjtött újabb sokat, hogy a nyelvében in pusztíthassa a magyart. < Pénzben s életben durva vámszedője volt a magyar népnek. 43 évig ült a mi trónunkon s 1835 márciusában jobblétre szenderült-Utána, fia V. Ferdinánd következett soron a magyar trónon. Az 6' idejében reform törekvések foglalkoztatták a nemzet vezető rétegét. A kívánságok közt nemzeti nyelvünknek szabad használata, magyax katonatisztképző tőiskola és nemzeti színház létrehozatala álltak első helyen. Az osztrák kormányban gyanús szemmel nézték a fejleményeket, mert a hátterükben egy függetlenségi vagy elszakadási szándék ébredését vélték felfedezni. Metternich kormánya nem engedélyezett lappangási időt a csirázó vágynak. Ellenhúzásával a vezetők javát, köztük Kossuth Lajost, Wesselényi Miklóst, Lovassyt és rajtuk kívül nagyon sokat várfogságra vetett, mások ellen pedig bűnvádi eljárást tettek folyamatba. De az idők szele ettől még nem ült el. Egész Európa levegőegében olyan feszültség volt, mint nyári viharok kitörése előtt. Az idők méhében egy eszme fogamzott, a szabadság vágya, amely napról-napra újabb tért hódított s az elnyomott népek sokmillióinak meggyötört leikéből robbanásszerűen tört útat magának. Ismét Párizs népe ragadta magához a kezdeményezést. 1848 február havában. A hír futótűzként érkezett el Bécsbe és az osztrák polgár ott is fegyverhez nyúlt. (1848 március 18- án.) Metternich alatt is megingott a talaj és menekülésben keresett védelmet. V. Ferdinánd félárva kormánya most már belátóbb lett. Kanosaiul sandítva derűsen mosolygott és Batthyányi Lajos elnöklete a. ,ct, Eötvös József báró, Széchenyi István gróf, Deák Ferenc, Kossuth, Szemere Bertalan és Klauzál Gábor részvételével az első magyar kormány hamar megalakult. De a kinevezett magyar kormány még csak alig kezdte meg a hivatalos munkát, amikor a bécsi önkényuralom ördögi ötletü új terve született. Az el gondolása fölötte veszélyes játék volt a tűzzel, de célra vezetett. Miután sikerült a bécsi lázadást fegyverrel elnyomni, a magyarorp/; gi nemzetiségeket tüzelte elí runk. Először a szerbek, aztán a horváu к lázadása tört ki, Érd-’vben pedig a románok gyilkolták ha lomra a magyarokat. A kegyetlenkedés olyan orgiát ült, ami még a mongol, tatárjárás korát is szégyenben hagyta. Mivel napról-napra bizonyosabbá vált, hogy ezt a lázadást Bécsből támogatják, az országgyűlésen elhangzott a vészjel: veszélyben a haza! Erre Kossuth Lajos az első 10 honvéd zászlóalj mellé még kétszázezer újonc s negyvenkétmillió forint hadi költség megszavazására kérte fel az ülést, amit az országház nyomban megszavazott. A kormány lemondott és a honvédelmi b izottmányra bízta az ügyek vitelét. Ennek Kossuth Lajos állott az élére. A magyar hadsereg megszervezésével gyorsan elkészültek és Görgey Arthur lett a fővezére. Mielőtt azonban megkezdődött volna a nyílt öszszecsapás az Osztrák császárság és Magyarország közt, Ferdinánd lemondott. I. Ferenc József lett az örököse. És ezt a szerepét 1848 decemberben kezdte rútul gyakorolni. Amiért Ferdinánd ott hagyta a trónját, az a szerep hozzá nagyonis jól illett. .A bécsi felkelés leverése után a most szabaddávált osztrák seregeit támadásra küldte Magyarország ellen, hogy a fellázított szerb, román és horvát szövetségesei támogatásával a magyar felkelést még a csírájában el tudja folytani. De ez nem sikerült. Bem tábornok Harangszó 13
