Harangszó, 1959 (6. évfolyam, 1-12. szám)

1959-01-01 / 1-5. szám

sebb méreteket öltött. Ezért a királyné szeptember elején ismét Pozsonyban van. A várban összeült rendi országgyűlés nagy tanácstermében fekete ruhában, karján fiával jelent meg, mint király, mint anya és asszony, aki szépségével és a helyzethez mért szomorúan komoly megjelenésvei első pillanatban megnyerte a jelenvoltakat.

Gróf Batthyány Lajos királyi kancellár rövid megnyitóban közölte az ülés napirendre tűzött tárgyát és az adott helyzet roppant súlyosságát. Ezek után nyomban felállt a királyné s latin beszédében, de varázslatosan gyönyörű hangjával szívet marcangoló szavakban tárta fel az őt körülvevő nagy veszedelmeket, elhagyatottságát, rokoni árulást és a gyermekei életveszedelmét. Ennél a szavánál — a rossz nyelvek szerint — a hatás fokozás kedvező okából jól bele csíphetett a gyerek combjába, mert az felsikoltott. Egyben reményének adott kifejezést, hogy őt a magyarok, kiknek hűségében bízva bizakodik, ősi erényükhöz és vitézségükhöz méltó eszközökkel meg fogják védeni. Ekkor megvonaglott a királynő ajka, a hangja elcsuklott és szépen ragyogó két szemsugarával végig simogatja a jel :i voltakat, hogy szép telt a.rr \n végig csurgó könnyárt is mindenki lássa. Teljes volt a siker. A jelenvoltaknak megrendült lelkében mély érzést váltottak az asszonykirályuk gyönyörű szavai, melyekre a válasz száz meg száz torokból tört magának útat: Vitam et sangvinem, moriamur pro rege nostro Mária Terézia. Életünket és vérünket. ..

Ezt a fellágonlást tettek is követték. A magyar korona országai együtt százezer fegyverest adtak a királynő rendelkezésére és az általános nemesi felkelést is biztosították.

A magyar csapatok tekintélyes száma, elszánt harckészsége és mindenki által rettegett hírneve megváltoztatta a háború folyását és II. Frigyes okosabbnak látta letenni a fegyvert.

Néhány év múlva már egész Európa ismét fegyverben állt, mert II. Frigyes porosz király ellen szövetség alakult, hogy megfékezhessék folyton ismétlődő hódító terveit.

Ez a hadviselés 7 éven át tartó makacsul folytatott sok ütközetből állt és a vitézeink roppan hosszú sora nem látta többé azt a durván ácsolt rozoga kis kapút, amelyen kilépett, hogy a királynője katonáin legyen s Kollin, Hochkirchen és Kundersdorf mellett is az osztrák császárság érdekeit szolgálja.

Negyven évig tartó uralma nagy része — mintegy 26 év —- háborúkkal telt el. Olyan háborúkkal, melyek kizárólag idegen érdekek céljait szolgálták. Habsburg érdekeket. S minél vitézebbek voltak a magyarok, annál több vér omlott az idegen földön. S minnél nagyobb volt a hadrakelt sereg, annál kevesebb kéz munkája művelte a nagy magyar ugart. Az országfenntartó legkiválóbb elem létszáma megfogyott s ezzel arányosan a javainkban is hiányok álltak be. A kincstár kiürült sőt, kétszázmillió adósság terhelte. Magyarország, Erdély és társországaik megfogyott, lerongyolt, szegény pómépéből húszmillió forint adót szorított ki az államgépezet, de az is kevés volt az olyan arányú és véget nem érő hadviseletekre, mint amilyenekkel a Habsburgok trónját meg tudtuk védeni. Kiszivattyúzottan, életerejében nagy próbára téve, inaszakadtáig dolgozott a pórnép, mert abban a korban még sem a nemesség, sem pedig a római papság — mely az egész ország legjobb földjeinek kétharmadát bírta — nem fizetett adót.

1780-ban hozta meg részére az örök nyugalmat.

Utána fia, mint II. József követHarangszó

11