Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6-9. szám

zöt alig 11 esztendős fennállása idején egy olyan teherpróbán megy keresztül, amelynek mását a középkor alig ismeri. Európa legharciasabb, a legfejlettebb és a legkonszol|idáltabb néptörzse, a bajorok fognak össze, hogy veszedelmes keleti szomszéduktól, a Hunkerektől, vagy Hungároktól Európát megszabadítsák és visszaűzzék őket oda, ahonnan jöttek. Ezt az erőpróbát Árpád fejedelem alkotása dicsőséggel kiállotta.

Luitpold bajor őrgróf, a császár hűbérese, valamennyi bajor Hűbéressel és fényes kísérettel 907 májusában elindult, hogy a császár pannoniai hűbéresét, a normán Ratholdot, vagy szlávosan: Rasziau őrgrófot Pannonia birtokába visszahelyezze. A roppant sereg július 3-án ért el Bánhida tájékára, amely hely Pozsony megye monográfiája szerint Pozsony megyében volt és nem azonos a Tatabánya melletti Bánhidával. A német krónikák szerint, a ma már nyomtalanul elpusztult Ennsburg melleitt — amelyet a magyarok elleni határvédelem céljából építtettek — keltek át az Enns folyón, ahol Árpád magyar fejedelem vezénylete alatt lévő magyar hadakkal megütköztek.

Ennél a csatánál nem volt még jelen a magyar történelemíró, így csupán bajor forrásokból tudjuk, hogy a csata 3 nap és 3 éjjel tartott. A hadtörténelem legnagyobb csatái: a canaei csata, a karthágói Hannibál és a római Varró között reggelitől estig eldőlt: úgyszintén Attila és Aetius döntő ütközete is 451 júliusában egy nap alatt megesett, Muhiánál 1241 április 11-én reggeltől délután 5 óráig tartott a harc; Poitiersnél, a 100 éves háborúban ahol fogságba esnek

II. János francia király, Fülöp trónörökös, a király két testvére, a francia lovagok és az arisztokrácia virága, estére megtörténik a döntés; Nikápoly, Várna, Rigómező, valamennyi döntő jelentőségű ütközet, estére, a sötétség oltalma alatt a megvert fél megkezdi viszszavonulását. Mohács két és fél óra alatt dől el, a fehérhegyi csata reggeltől délig, Szent Gotthardnál, Poltavánál, Malplilaquettnél, mindenütt egy lapot fordult a történelem, és a csata estére végétért. Az első több napig tartó csata a “Népek Csatája“ volt, amely Lipcsénél folyt le 1813. októóber 16 és 19 között Napoleon császár és a szövetséges európai hatalmak között.

A bánhidai csata sorsdöntő voltáról mindkét félnek tudomása volt. ami megállapítható abból a lényből, hogy a leszálló sötétséget egyik fél sem használhatta fel arra, hogy annak leple alatt visszavonuljon és esetleg egy újabb, felvevő állásban újabb csatára rendezkedjen. A csata méreteire lehet következtetni a veszteségekből is. Maga a bajor vezér, úgy látszik, megmenekedutt. Legalább is a neve nem szerepelt a bajor forrásokban az elesettek felsorolt nevei között, de Theotmár salzburgi érsek, valamennyi résztvevő püspök, prelátus, perjel és apát, a hűbéres grófok és “Freáherrek“, valamint a bajor sereg úgyszólván teljes egészében odaveszett.

A bánhidai csata jelentősége, valamint a német birodalmi erők 'veszteségének nagysága abban nyilvánul meg, hogy a németek nemcsak Pannóniát, az egész Dunántúlt, hanem az egész Alsó- Ausztriát és Felső Ausztriának az Enns folvóig terjedő területét kiürítették és ezzel a Német Biroda— 14 —