Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6-9. szám

mok, a bessenyők, a kunok, a bolgárok, а kozákok birodalmai hol vannak ma? Ha Árpád fejedelem nincsen, akkor ma mi is csak történelmi emlék, vagy még annál is kevesebb vagyunk, egy nem elfelejtett, hanem a szláv olvasztókemencében beolvadt ismeretlen néptörzs. Kevesebb, mint a Herulok vagy Avarok, akik mégis egykét évszázadnyi európai történelmi múlt után semmisültek meg.

Első fejedelmünk nevét nem homályos! tják el embertelenségek, kegyetlenkedések, miiként a korabeli hadvezérek: Theodorik, Тети dzsin, Timur-Lenk tették emlékezetessé nevüket; nem írták be nevét a történelembe sikertelen hadivállalkozások, vesztett csaták és vert hadjáratok; de, hízelgő feljegyzések sem maradtak róla, hogy hány láb magas volt, hogy athletikus termetű lett volna, hogy szakállát két ágba viselte, hogy szemei villámokat szórtak-ei, hogy jó úszó volt-e, hogy hány nyelven beszélt, hogy mi volt a kedvenc étele, miként Nagy Károly császárról minden belekerült a krónikák lapjaira, amelyek az ő dicsőségét zengték, de a gyűlölet sem tudta hibáit torzítani. Mindössze annyit tudunk róla, hogy a honfoglaló hadjáratát maga, személyesen vezette és az új hazát meg is tudta tartani. A szájhagyományokon alapuló Gesták ugyan feljegyezték, hogy a Hétvezérek paizson maguk fölé emelték, de azt, hogy ha ez így is történt, a nemzet megelégedéssel vette tudomásul. Ettől fogva az utódok teljes magvaszakadásáig a nornzet mindig azok között kereste utódait, noha nem volt erről semmiféle írásba foglalt bulla avagy codex, amire ez a

trónöröklés okmányilag támaszkodhatott volna.

A kobzos regősök, a lantos igricek, a hegedősök rendje a táltosok meg a gyulák rendjével együtt veszett ki. A hősi époszok, regők !meg a legendák szertefoszlottak a szélben, ahogyan nyomuk veszett ßz ősi vallási mithosznak, az ősi népszokások varázsigéivel együtt, akár a ráolvasások rigmusai is. Nem tudunk semmit sem arról, mint élt a Fejedelem. Kicsoda volt az ősanyja az ivadékainak? Milyen volt az udvartartása? Jártak-e követségek az udvarába? Küldött-e követeket az idegen udvarokhoz? Bizonyára az ő életében még nem voltak a külföldi kapcsolatok felvéve, legalább is a külföldi krónikák feljegyzései ezzel nem foglalkoznak. így nincsen más alapja a historikusnak a történelmi kerut megrajzolásához, mint a negatívumok.

A Kárpát Medencében akkor is éltek népek, képtelenül arra, hogy nemzetet alkossanak, hiányozván az alkalmas vezér, a fejedelem. A morva fejedelemségnek a Duna mellékfolyói völgyeibe kirajzott szláv törzsek még csak laza kapcsolatokkal sem függtek össze az anyaországgal, annál kevésbbé függtek tőle. Az avarok kétszáz esztendős birodalma után a Kárpát medence egy évszázadon át germán és szláv népek átvonulási szállása volt csupán és meglehet, hogy a honfoglalás nekünk is csupán egy nagy kaland emléke lett volna .mi is úgy eltűntünk volna a népek keverékében, mint az avarok, a gepidák, herúlok, alánok, szürrök meg a dákok, ha nem Árpád fejedelem rakja le a Magyar Birodalom alapjait.

A magyar hadi- és államszerve— 13 —