Harangszó, 1958 (5. évfolyam, 1-12. szám)

1958-06-01 / 6-9. szám

Árpád a “Honszerző Fejedelem“

(854—907 július 7.)

Árpád, a “Honszerző Fejedelem“ a nemzet nagyjainak a legnagyobbika, aki csak valaha élt a Kárpát Medencében az elmúlt tíz és fél évszázad alatt. Ő maga eltűnt az idők távolában, de müve, a magyar nemzet megmaradt. — Majd ezer éves kóborlás után otthont, Hazát szerzett nekünk. Nincsen Európában még egy állam, amely alapításától fogva ily soká fent tudta volna tartani nagyságát, alakját és határait. A História fukar kezekkel osztogatja a világtörténelem kiemelkedő személyiségeinek a “Nagy“ jelzőt, ám hol van Nagy Cyrus perzsa király, Nagy Sándor makedóniai király, Nagy Antiochus seleuciai király, Nagy Mithridates parthus király, Nagy Konstantin és Nagy Theodosius római császárok, Nagy Theodorik gót király, Nagy Károly gall császár, Nagy Mammun arab kalifa, Nagy Kanut és Nagy Waldemár dán királyok, Nagy Kázmér lengyel király, Nagy Mánuel portugál király, Nagy Frigyes porosz király, Nagy Napoleon francia császár birodalma? Vagy eltűnt a megsemmisülésben, vagy egy töredék csonk maradt meg belőlük. Egyedül Nagy Péter és Nagy Katalin cárnő orosz birodalma maradt fenn abban a nagyságban és azon határok között, amit alapítóik megvontak. A Nagy Ottokár cseh király birodalma hamarább (zsugorodott össze eredeti alakjára, mintsem a 16 éves magyar király VI. László a Morva Mezőn vele és országa európai tekintélyével végzett volna. Noha Árpád fejedelemnek ezt az elismerést a

történelemírók megtagadták, de adhat-e a történelemírás nagyszerűbb címet annál, amit ő maga bevésett a történelem lapjaiba: m “Honszerző Fejedelem.“.

893-ban egy magyar had Arnulf német császár szövetségében Szvatopluk morva fejedelem elleni hadműveleteiben részt véve a Duna medencén áthaladt. Nincsen feljegyezve, hogy ezt a hadműveletet ki vezette, azonban a következő évben Bölcs Leo görög császár szövetségében a bolgárok elleni hadműveletet a görög kútfők feljegyzései szerint maga Árpád fejedelem vezette, így valószínű, hogy az előző évi hadjárat folyamán ő maga járt a Duna völgyében, ismorte Pannóniát és kémei által behatóan tájékozott volt a Dunamedence politikai, katonai, hatalmi és gazdasági viszonyai felől. Az a határozottság, ahogyan a bessenyő támadás után honfoglaló útjára elindult, az a céltudatosság, amivel az Alpok keleti lábánál az előnyomuló hadosztopait megállította, tervszerű előkészületre mutat. Ha a Bécsi Medencében a határt Wacchautól vissza is vonta keletnek a mai Dévényig, azt tisztán és egyedül katona-politfikai okokból tette a jobban védhető, rövidebb határvonal miatt. Erre nem kényszerítette senki, csupán a saját helyzetmegítélése.

Az ország, amit szerzett, Árpád' fejedelem személyes elhatározásának, katona-politikai számvetésének, akaraterejével arányban álló hatalmának eredménye. Az ideiglenes szállásként szolgáló Etelközben volt egykori szomszéd álla— 12 —-