Harangszó, 1957 (4. évfolyam, 1-12. szám)
1957-10-01 / 10-12. szám
3555ESH5HFaSHSH5HS25HSHSHSHSHSH£rHSHS25HSZSH5ESHSH5H5H5HSH5H52S25H5E5H5H5E525E5E5 *Kaj If Ilink: CSILLAGOK IGÉJE Megtörténhet az egy szent pillanatban, ha egyszerű, ártatlan a lélek, Isten szava szól a csillagokban s angyalként beszél a föld emberének, megértik a bölcsek, a pásztornép fut, s jászolánál térdel a menny Istenének. Tudod, hogy az erő, pompa, becsület nagynagy hazugság önmagában, Vélt értéke gyorsan odalett, — ott ragyog az érték a GYERMEK arcában! — s vaksi szemű emberek előtt Isten nyílik meg hatalmában. De hogyha tiéd már ez a gazdaság, lakhatsz kastélyban, vagy kunyhóban csupán, s bölcsőben ringatja édesanya fiát, vagy a karján nyugszik édes szöszbe lány, — állj mellé, s ott ragyog szemében Isten országa, a jövendő talány! Bölcső ringatott minket is egykoron, fény ízzott szemünkben gyermek-éjszakán, aztán eltűnt hirteleirhajnalon, pedig Tőle va’ó, Övé a fénysugár! Mért nőttem naggyá áldott jó Anyám? le kell hajolnom, hisz a GYERMEK vár! Görnyednek velem pásztorok és bölcsek, élettelen súlya nehezül a télnek. De a fényglóriás, mennybőlszállott GYERMEK tanította őket s végtelen, temérdek — naptölte idején, fogyatkozó éjjel — feléje szárnyaló, csillagzengte ének! Géméé Jéiván 'pordíiáéa.
