Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
az előző ló patái csakúgy vágják hátra a havat, hogy a mögöttesnek szemeszáía megtellik vele. A mély hóban a patadübörgés elfullad. S miként a szellem lovasok, suhannak a gomolygó ködben le az országútra. Jó volt a sietés : így valamivel mögéje kerültek az országúton ügető vasasoknak, de a száguldás lendülete percek alatt behozza a távolságot. Azok fel se ocsúdnak : máris sűrűén kopognak a fehér abaposztó köpenyegek alatt a hátpáncélon a kurta, görbe kuruc kardok... A gazdátlan lovak még száguldanak egy darabon, majd azok is leállanak A kuruclegények pedig lóról szállva vizslatják a nyeregből kiütött németeket. Sebes valamennyi, vér borítja az abaposztó köpenyegeket és vér áztatja a havas országútat is. Ott hever tisztje. Jókora szakítás a homlokán keresztül. Vér borítja bajusztalan képét. így falán még az édesanyja sem ismerne rá Ocskay Lászlóra! Másnap délben már vasat penget Újvárban Ocskay László és harmad nap* vasárnap reggelén bírái előtt ad számadást árulásáért. vitéz Illésy Gyula “Magyar Breviárium”—a nyomán. Gyu(aózáL Jelentéktelen, mint egy hajszál s drágább ezüstnél és aranynál. Tőle gyulladnak meg a mécsek s fehér falú családi fészek Tűzhelyén tőle gőzölög a tál a pipa kéklő füstje tőle száll, a pásztortűzek piros lángja tőle villan az éjszakába. Semmire sem mégy nélküle : kell, mint a só, víz, toll, eke, jelentéktelen, mint egy hajszál s drágább ezüstnél és aranynál. — Ártatlan, gyenge fadarabka s világot mozgat a hatalma. Amint parányi lángja gyullad, nagy gép-mammuthok megindulnak s mintha a Mindenség hörögne, vonatok futnak dübörögve, élet támad a néma gyárban s mindenütt zaj és munkaláz van, műhelyben, gyárban, szérűn, dokkban* hol lelke acél testbe lobban. — Kis fadarab, légynek se véthet s felszabadíthat minden rémet. Ha gyilkos lángja fellobog, reszketnek tetők, asztagok, sárgán hullámzó, ért vetések percek alatt pernyévé égnek, hamuvá tehet falvakat és ha lángja kanócba kap, ágyú dörren, kezdődnek vad tusák és lángba borul tőle a világ! Bódás János ■ ■:----- -- - ->- 10 -
