Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-01-01 / 1-2. szám
A Tiszaeszlár-Basahalompusztán talált rövidnyelű, levélalakú koponyalékelő késtypus analógiáit ismerteti... Az ösmagyar sámánok az araboktól tanulhatták a koponyalékelést és az eszközeit is tőlük vették, miként az arab érmek, dirhemek is bőven eljutottak a honfoglaló magyarsághoz. A keresztyénység elterjedése számolta fel a sebészkedő sámánok hivatáscsoportját, annak kimagasló műtéti gyakorlatával együtt. A táblák között fontos a basahalmi sebészkés helyreállított képe, végül arab orvosi könyvből vett koponyaműtéti jelentek”. Szinte látom hogy meghökkentél! Honfoglaló magyaroknál kiváló koponyasebészek arab műszerekkel és kimagasló műtéti gyakorlattal... Lehetséges ez? Gondold csak át. Az orvostudomány fejlődéséről írsz. Európa az orvostudományt, főként a sebészetet és anatómiát, de a gyógyszerészetet is az araboktól tanulta. Csakhogy jóval később mint a magyar honfoglalás kora. Ismerhették ezt már a magyarok? Ott van a hiba, hogy minket a Nyugat ájult tiszteletébe heveitek és még ma is ezerszer szánkba rágják, milyen főnyereményt ütöttek meg félvad őseink, mikor ebbe a ragyogó kulturvilágba beleszerencséskedtek. A honfoglaláskor Európa primitiv és barbár volt, a modern civilizáció csiráit később kapta keletről, a matematikát és kémiát, melyen mai nagysága alapul, a móroktól tanulta. Finom vászon, damaszt, brokát, moaré, krepp; muszlin, szatin, nemez, gyapot, damuszkuszi acél, antiochiai (velencei) üveg, iránytű, ágyú, puskapor, kávé, cukor mind az arabok ajándéka Európának. Az első tanítványok a spanyolok és portugálok voltak. Nem csak orvostudományt tanultak, hanem optikát, algebrát, matematikát, trigometriát, asztronómiát, a két iber nyelv tele van arab kulturszavakkal. A mór megszállás iskola is volt. A XII szd. elején a toledói érsek egész sereg fordítót állít munkába, hogy az arab Dölcselőket és tudósokat latinra fordítsák, sőt még a görög kultúra emlékeit is arab közvetítéssel veszik át. A hatalmas spanyol portugál gyarmatbirodalmakat megteremtő erő ígázában kulturfölényük, amit Kelettől szereztek, őket a mohamedán kultúrával való találkozás világhódító kulturnéppé tette, minket magyarokat a mohamedán megszállás a sírba vitt. Itt valami hiba történt, érdemes rajta töprengeni. — Hidd el, nincs benne semmi különös, hogy a honfoglaló magyaroknak arab orvosi tudású koponyasebészei voltak. Az emineri művelődés böcsője Mezopotámia volt. Az ősi szumir kultúra hatása olyan erős nyelvünkön, hogy sokan a magyart vélik késői utódjaiknak. A szumir kultúra az asszir-babiloniban folytatódik, ennek hatását nyelvünkre Munkácsy Bernát gyűjtögette, csak Ízelítőbe nézzünk párat: könyv, sok, szomjú, dob, kincs, palota, bádog, koporsó, nád, (nárdus) stb. Keleten tanultuk, pld. könyv mordivinül konov. Internacionális arab szavaink; Kánon, kanna, tonna, barbát, olaj, rózsa, kömény, nafta, kátrány, nátron, óra, cukor, ámbra stb. Az új kölcsönzéseket Kunos Ignác szedte össze: algebra, alkímia, admirális, alkörmös, arzenál, tarifa, magazin, kávé, zenit, nadir, azúr. Bocsánat, ez nyelvészet, de azért pár orvosságnevet kihalászhatsz belőle. Kelet kultúrája már a honfoglalás előtt is gazdagított minket. Van angol, aki ezt tudja. Macartney oxfordi professzor megírta Hungary-jében hogy ösenk idegen, ázsiai kultúrával telepedtek Középeurópába, de ez a kultúra nem volt kisebbértékű, mint uj környezetünké. Használd egészséggel. Szeretettel köszönt. Laci bácsi- 6 -
