Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)

1956-09-01 / 9-12. szám

gabb földesura volt. Nem a latifundu­­rnokért folyt e háború, hanem a szabad­ságért: “Pro Libertate” volt a kuruc lo­bogókra hímezve, ugyanúgy, mint az ok­tóberi felkelők karszallagjain: “Szabad­ság vagy halál”. Az 1703 junius 13.-i kiáltvány az “egyházi és világi nemes és nemtelen igaz magyarokhoz szólott, miként az októberi felkelés is az igaz magyarok felkelése volt. 1677. Ahogy- a “National Committee for a Free Európa Inc.” felelősségtudat nél­kül eregette szélnek a léggömbjeit és az azokra lerősített röpíratokat a vasfüg­göny mögötti országokba, úgy jöttek­­mentek a Franciaországból eregetett emberi léggömbök a bujdosó kurucok között. A legelső kuruc egységet is egy Francia — Bohan gr. ezredes — állította fel s Thököly kuruc seregének szervezői között is egy másik francia Forvall ez­redes teljesített szolgálatot. Tudni kell azt, hogy a spanyol trón várható meg­­üresedése, valamint a spanyol királyi­ház előrelátható kihalása miatt a Bour­bonok és a Habsburgok között évtize­deken át tartó háború folyt: Mindkettő számot tartott a spanyol koronára. XIV. Lajos francia király a harcoló császári sereg hátában ötödik hadoszlopként a magyar felkelést akarta megszervezni és előmozdítani igyekezett mindenféle elé­gedetlenkedő mozgalmat: részint propa­­gadával, részint szervezéssel. Így ke­rült II. Rákóczi Ferenc a Napkirály had­műveleti számításaiba. Az eleinte vo­nakodó Rákóczit is mindinkább be­folyása alá vonta és a felkelés elindítá­sára ösztönözte. Az elindított lavinát már csupán irányítani kellett és kuruc sereget francia vezérkari, műszaki és tüzér tisztekkel láttak el. 1707. A kuruc szabadságharc negyedik évé­ben a gazdasági kimerülés felé tartó Rákóczi a francia kormánytól pénzügyi segítséget kért, amit a Napkirály' azzal a feltételellel ígért meg. ha a magyar országgyűlés a Habsburg ház trónfosz­tását kimondja és szuverén államfőnek Rákóczit választja meg. E kívánságot azzal magyarázta, hogy szuverén uralkodó nem köthet formális szövetsé­gi szerződést, amely pénzügyi megsegí­tést von maga után, egy uralkodó társ — ha ellenséges is — lázadó alattvalójá­val. Ha törvényhozás kimondja a de­­tronizálást és megvállasztja Rákóczit szuverén uralkodónak, akkor a “jogi helyzet” egyszerre megváltozik. Akár csak az UNO vitái az orosz erők “jogos” beavatkozása felől, vagy a felkelők “lá­zadó” minősítése tekintetében, avagy a “vársói paktum” jogi érvényessége felől. Ez akkor is, ma is zúgfiskális csürés­­csavarása volt, hogy egy megígért vagy alapokmányokból eredő kötelezettség alól szabaduljanak. 1709. Az ónodi gyűlés trónfosztó határozata felégette a hidat a visszaút előtt és a Versailles-i kéjpalotában nem volt ag­gasztó gond többé a “második front” sorsa, a magyar felkelők fenyegető bé­kevágya. Most már végleg oda volt láncolva a magyar felkelés sorsa a fran­cia hadműveletek balsikereihez. És va­lóban a francia hadsereg malplaquet-i veresége után a hatalmas Német-Római Birodalom felszabadult összes erejének nyomását a Kuruc sereg viselte egyedül még másfél éven át. A kolera meg a nyomor megtette a magáét: a felkelés elbukott. A menekülők özöne — akár ma — áradt keresztül a határokon és a Napkirály engedélyt adott a földönfutó­vá lett fejedelem és szűkebb kíséreté­nek, hogy francia földön letelepedjenek. A hadra fogható kurucokat a francia hadsereg kötelékében besoztatta és be­­lőllük lovas ezredeket állíttatott fel Ber­csényi László gróf parancsnoksága alatt. 1849 1849. augusztus 16. délután 3 órakor indult Nagyváradról Levinszky Vladi­- 14 -

Next

/
Oldalképek
Tartalom