Harangszó, 1956 (3. évfolyam, 1-12. szám)
1956-09-01 / 9-12. szám
gabb földesura volt. Nem a latifundurnokért folyt e háború, hanem a szabadságért: “Pro Libertate” volt a kuruc lobogókra hímezve, ugyanúgy, mint az októberi felkelők karszallagjain: “Szabadság vagy halál”. Az 1703 junius 13.-i kiáltvány az “egyházi és világi nemes és nemtelen igaz magyarokhoz szólott, miként az októberi felkelés is az igaz magyarok felkelése volt. 1677. Ahogy- a “National Committee for a Free Európa Inc.” felelősségtudat nélkül eregette szélnek a léggömbjeit és az azokra lerősített röpíratokat a vasfüggöny mögötti országokba, úgy jöttekmentek a Franciaországból eregetett emberi léggömbök a bujdosó kurucok között. A legelső kuruc egységet is egy Francia — Bohan gr. ezredes — állította fel s Thököly kuruc seregének szervezői között is egy másik francia Forvall ezredes teljesített szolgálatot. Tudni kell azt, hogy a spanyol trón várható megüresedése, valamint a spanyol királyiház előrelátható kihalása miatt a Bourbonok és a Habsburgok között évtizedeken át tartó háború folyt: Mindkettő számot tartott a spanyol koronára. XIV. Lajos francia király a harcoló császári sereg hátában ötödik hadoszlopként a magyar felkelést akarta megszervezni és előmozdítani igyekezett mindenféle elégedetlenkedő mozgalmat: részint propagadával, részint szervezéssel. Így került II. Rákóczi Ferenc a Napkirály hadműveleti számításaiba. Az eleinte vonakodó Rákóczit is mindinkább befolyása alá vonta és a felkelés elindítására ösztönözte. Az elindított lavinát már csupán irányítani kellett és kuruc sereget francia vezérkari, műszaki és tüzér tisztekkel láttak el. 1707. A kuruc szabadságharc negyedik évében a gazdasági kimerülés felé tartó Rákóczi a francia kormánytól pénzügyi segítséget kért, amit a Napkirály' azzal a feltételellel ígért meg. ha a magyar országgyűlés a Habsburg ház trónfosztását kimondja és szuverén államfőnek Rákóczit választja meg. E kívánságot azzal magyarázta, hogy szuverén uralkodó nem köthet formális szövetségi szerződést, amely pénzügyi megsegítést von maga után, egy uralkodó társ — ha ellenséges is — lázadó alattvalójával. Ha törvényhozás kimondja a detronizálást és megvállasztja Rákóczit szuverén uralkodónak, akkor a “jogi helyzet” egyszerre megváltozik. Akár csak az UNO vitái az orosz erők “jogos” beavatkozása felől, vagy a felkelők “lázadó” minősítése tekintetében, avagy a “vársói paktum” jogi érvényessége felől. Ez akkor is, ma is zúgfiskális csüréscsavarása volt, hogy egy megígért vagy alapokmányokból eredő kötelezettség alól szabaduljanak. 1709. Az ónodi gyűlés trónfosztó határozata felégette a hidat a visszaút előtt és a Versailles-i kéjpalotában nem volt aggasztó gond többé a “második front” sorsa, a magyar felkelők fenyegető békevágya. Most már végleg oda volt láncolva a magyar felkelés sorsa a francia hadműveletek balsikereihez. És valóban a francia hadsereg malplaquet-i veresége után a hatalmas Német-Római Birodalom felszabadult összes erejének nyomását a Kuruc sereg viselte egyedül még másfél éven át. A kolera meg a nyomor megtette a magáét: a felkelés elbukott. A menekülők özöne — akár ma — áradt keresztül a határokon és a Napkirály engedélyt adott a földönfutóvá lett fejedelem és szűkebb kíséretének, hogy francia földön letelepedjenek. A hadra fogható kurucokat a francia hadsereg kötelékében besoztatta és belőllük lovas ezredeket állíttatott fel Bercsényi László gróf parancsnoksága alatt. 1849 1849. augusztus 16. délután 3 órakor indult Nagyváradról Levinszky Vladi- 14 -
