Harangszó, 1955 (2. évfolyam, 1-12. szám)

1955-07-01 / 7-8. szám

ségének növelésével vagy új tárolók létesítésével-A víznek a szántóföld- parcellákra való vezetésére és a sókkal szennyezett víznek az elvezetésére két rendszerű csatornahálózat szogál. Egyik az öntöző, másik a drain-csatorna hálózat.

Hasonló ez a két csatornahálózat működése és rendeltetése szempontjából az emberi test ütőér és visszér hálózatához. Az emberi test sejtjeinek a szántóföld-parcellák felelnek meg. Az ütőérben nagyobb vérnyomás mint a visszérben, ugyanígy az öntöző csatornában magasabb a vizszint mint a draincsatornában. Ezt a nyomáskülönbséget az emberi testben a szív működése biztosítja, az öntöző rendszerben pedig vagy a terep természetes lejtése — szóval a gravitátiós erők —, vagy akár az öntöző akár a drain csatornahálózatban beiktatott szivattyútelep.

A szivattyúzás nélküli öntöző rendszerek egyik érdekes speciális esete a fayumi medence.

Ez a medence kb. 50 Km.re van a Nílustól. Mély fekvése következtében a Nilus vize a talajon átszivárogván ott egy kis tavat alkotott. A tó partján pálmaliget nőtt, szóval egy oázis keletkezett. Néhány évtizeddel ezelőtt az egyiptomi kormány egy csatornát ásatott a Nílustól Fayumig és azóta a medencebői egy gazdag tartomány keletkezett Fayum fővárossal és sok-sok faluval. A tartomány közepén ott van a tó, amelynek vize koncentrált só oldat, mert a drainvizeket mind oda vezetik az egész fayumi medencéből. A tó szintje azonban mégsem emelkedik, mert azt az elpárolgás állandóan egyensúlyban tartja.

Olyan kedvező fekvésű uj területeket, melyeknek öntözése szivattyúzás nélkül biztosítható, Egyiptomban már nem igen lehet találni. Az újabban bekapcsolt területek vagy magas fekvésűek, amikor is az öntöző vizet kell felemelni, vagy mély fekvésűek, amikor is a drainvizet kell emelni.

A kétféle rendszerre néhány példát említek azok közül, amelyek kiépítéséban részt vettem, mivel ezeket ismerem legjobban.

Az öntöző szivattyútelepre példa az Abu el Menaga-i szivattyútelep. Ez Cairo közelében a Nilus partján épült. Három szivattyú egyenként 8000 1. mp.kénti teljesítménnyel a Nilus vizét most már az év nagy részén állandóan tartott szintjéről kb. 2.40 m. magasságba emeli és egy nagy öntöző csatornát táplál. Ebből a csatornából kb. 40.000 kát. hold kapja az öntöző vizet. A szivattyúk nyomócsonkja, amelyen a viz a szivattyúból kilép 2.5 m. átmérőjű.

Ugyancsak öntöző szivattyútelepekre példa a Felső Egyiptomban Luxor és Assouan között épült 14 szivattyútelep, melyek közül háromnak az építésében vettem részt. A Nílusnak ezen a szakaszán a sivatag sziklás hegyei fokszerűen egész a Nilus medréig nyúlnak előre. A fokok között öblözetek vannak. Egyegy ilyen öblözet öntözésére egy-egy szivattyútelep szolgál. A 15 szivattyútelep elektromos energiávál való ellátásra egy közös, Edfou városában épült villanytelep szolgál. Ezek a szivattyútelepek a Nilus vizét 8-10 m. magasra emelik ugyanis ily magasan van az öblözetek szintje a Nilus vizszint fölött. Az egyes szivattyútelepek kapacitása az öblözetek nagysága szerint különböző.

A drain szivattyútelepekre példa az Alexandria közelében levő Mex-i szivattyútelep. Ennek rendeltetése, hogy a Mariout tó vizszintjét 3.20 m.-el a tengerszint alatt tartsa. A Mariout tó valamikor a tengerrel közlekedett, majd töltések kiépítésével a tengertől elzárták. Kb. 50 évvel ezelőtt épült a szivattyútelep az akkori gépgyártási nívónak megfelelően lassú járású kis gőznyomással dolgozó gőzgépekkel. Az üzemköltségek nagyok voltak, ezért a telepet 3 lépésben átépítették; és egyúttal kapacitását is lényegesen megnövelték. A második rész kiépítésében vettem részt. Ekkor 2 szivattyút, egyenként 8000 1/mp. teljesítménnyel, Dieselmotor hajtással építettünk be. A Mariout tó vizszintjének leszállításával, hatalmas területek kerültek szárazra és kapcsoltattak be a ter— 8 —