Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5. szám

gyalázása. Néhány kiragadott példában nézzük azonban meg. hogy mit tudnak rólunk az idegenek:

C. A. Macartney az oxfordi egyetem nagynevű tanára, honfoglaló őseinkről — többek között — megállapítja, hogy kultúrájuk ugyan külföldi és (jellegében) ázsiai, általános értékében azonban nem áll a keleteurópai népeké alatt, sőt ezen túlmenően egy határozott és szétágazó, teljesen saját politikai szervezetük volt. (2)

Müller, Lenormant. Oppert, Hőmmel s általában a sémi filológiával foglalkozó egész tudós-világ, egybehangzóan állapította meg, hogy

a magyarrokon népek hitvilága (a szumír-asszír-babiloni mitológiával és) a Biblia őstörténeteivel összefügg s az uráli és turáni népeknél az Isten, az ég, nap, hold, csillag, valamint az ezek kultuszával kapcsolatos kifejezések, a szumírral azonosak. (3)

A magyar nép kultúrája s hitvilága azonban nem állt meg egyszerű testvérei színvonalán, s egykori krónikások a másfélezerév-előtti keresztyén térítési kísérletekről beszélnek; míg nyelvünk iráni és kaukázusi kultúrhatásokról tanúskodik. Szolgáljon bizonyítékul Mihály szír pátriárka krónikája, mely elmondja, hogy első keresztyén királyunk Kurt (619-679) népét már keresztyén hitre térítette, s azok az őket leigázó kazárok megjelenéséig keresztyének is maradtak.

Nem állja meg azonban helyét az a felfogás sem, mely a keresztyén hittérítőkben a nemzeti hagyományok gátlástalan pusztítóit látja mert hiszen a misszionárius a meglelő hit-fogalmakra épít. Legismertebb és legklasszikussabb példa erre:

Pál apostol Athénben járva talál a sok között egy oltárt, melyre ez van írva:

(2) C. A. Macartney: HUNGARY.

"They possessed a culture which was outlandish and Asiatic but not inferior to that of the general run of the peoples of Eastern Europe and a definite although loose political organisation of their own."

Ismeretlen Istennek. Mire is az apostol kiáll az Aeropagus közepére és térítő beszédét így kezdi: “Akit ti nem ismerve tiszteltek, azt hirdetem én néktek.”(4)

Ezerévvel később járt Gellért püspök pogány őseink között. Az Érdi Codex (544 b) elmondja, hogy: “tanácsának

intéséből akkoron kele fel, hogy az szíz Máriát ez Magyarorszagban Bódogaszszonnak avagy ez világnak nagyaszszonyának hívnák. “A magyar ősvallás nagyasszonyának neve és annak mély tisztelete indíthatta Szt. Gellértet arra, hogy amikor a magyar udvar elé áll: “.. .a napba öltözött Asszonyról” beszél s emlékezetes sikerének alapja: maga

a textus.

A magyar Boldogasszony-tiszteletnek — az európai Mária kultusztól eltérő — vonásaiban, melyet már Kálmány Lajos leszögezett(5), mutatja ki Bobula Ida: a szumír Bau istennő tiszteletének késői maradékait.(6) (D)

Ez a példa csak egy a bizonyított adalékok közül, mely valószínűsíti, hogy a keresztyén millenium hittérítése nálunk csakúgy, mint eurőpaszerte, a pogány hit magasablbrendű elemeire is épített,

(3) Az Isten általános szumír neve: DINGIR, megfelelői: alfái: — tängärä, ujgur: — tángri, török: — Tanri.

Az ég szumír neve: UG. A nap szumírul NAB. A magyar idő a szumír napisten UTU, az ujgur: Ud, török: udu (üdó), magyar idő jelentésben. A magyar csillag törökben cila (dzsila), a szumír ZIL, SIL csillog szóban, stb.

(4) Apostolok cselekedetei 17; 23.

8