Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-05-01 / 5. szám

(D) Vésett pecséthenger BAU üló alakjával, kb. Kr. e. 2200-ból. (Ward). г sőt nem egyszer amal­­gamálta aszókat. A magyar mitológia is­mert anyagából azon­ban sokkal többi kínál­kozhatott hasonló fel­­használásra. Hogy csak néhányat említsek: Ibn Fadlan szerint a magyarok az ég­ben lakó Istent mindenek felett valónak tartják. (Numi) Tarem - (Égi) Terem­tő). Konstantinos Porphirogenitos elmond­ja, hogy Magor király nemzetségéből való Ügyek vezér, feleségül vette Ömed­­belia vezér Emese nevű lányát. Ettől fia született, aki az Álmos nevet kapta. Is­teni csodás eset következtében nevezték el Álmosnak, mert anyjának álmában is­teni látomás jelent meg egy turulmadár képében s mintegy rászállva teherbe ej­tette. Milyen szemléltető példa volt ez annakidején őseinknek, a Szentlélektől való fogantatás megértéséhez. Álmost pedig ezt a szent fejedelmet — aki az ég fia volt — feláldozták. Ez az áldozat a megváltás titkára mutat. Sok olyan gondolat akadt a keresztyén­­ségben, melyeket őseinknek nem kel­lett külön tanítani. A szülők iránti tisz­telet erősebb volt pogány elődeinknél, mint a keresztyén nyugaton, hiszen 525- ben a keresztyén Gorda királyt azért ölték meg az onogurok, s tették a po­gány Magort a helyébe, mert az ősök tábláit — melyeket vallásos tiszteletben tartottak - elpusztíttatta. Ezúttal tehát az őstisztelet üldözte el átmenetileg a keresztyénséget. (Hunor és Magor.) A házassági hűség-et az egynejű po­gány magyaroknál, minden egyházi és állami törvénynél jobban biztosította az a szokásuk, hogy a házasságtörőt íelnégyelék. A feltámadásba és az örökéletbe vetett hit-ről pedig honfoglaló őseink sírjai nyújtanak beszédes bizonyítékot. Nem szeretném ha félreértenék. Őseink pogányok voltak a javából s hi­(5) Kálmány L. Magy. Tudományos Akadémia nyelv és szépt. ÉRTEKEZÉSEK 1885. 9 í. tűk sokban ,nagyon is eltérő volt a ke­resztyén hittől. De ennek elemei — az azonosak csakúgy, mint az eltérőek — mindmáig fennmaradtak. A pogány magyar mitológia tehát összetört, mert a keresztyén hittérítés annak magasrendű és vele egyező elemeit magáévá tette sőt abszorbeálta, viszont az eltérő, alacso­­nyabbrendű elemek — az egybéfoglaló mitológia híjján — csak összefüggéstelen babonatörmelékként éltek vagy búrján­­zottak tovább. ......... A finnek erőssége: egyszerre két gyökérből — a keresztyéni hitből és nem­zetük ősi hitvilágából — táplálkozik. A Kalevala megjelenése után tehát nem új pogányság született hanem az a pietista mozgalom mely a néplélek leg­mélyebb rétegeibe szétáradva csodála­tos fejlődést indított el. “Lönrot és a Kalevala azt jelenti, hogy egy nép elkezdett a saját gyökereiből táplálkozni, leikéből Ielkedzeni.”(7) Néhány évvel ezelőtt az egész világ lélekzetvisszafojtva figyelte harcukat a “Mannerheim vonal”-on. Legtöbben úgyvélték, hogy ott egy hatalmas és mo­dern erődrendszerrel védték a keleti ha­tárt. A Mannerheim vonalon ezzel szem­ben nem volt semmiféle erőd — csak az istenadta tavak, sziklák és fenyők. Viszont, ha egy finn városkából katona­vonat indult a frontra, ott volt a város apraja-nagyja s együtt énekelték: “Erős vár a mi Istenünk”... “És az “Erős Vár“ erősebbnek bizonyult, mint a Maginot, Siegfried vagy az Árpád-vonal. Hogy megmaradjunk és élhessünk, nekünk is kellenek ezek az erők. Báthory László (6) Bobula Ida: A magyar ósvallás nagyasszonya. (7) Karácsony Sándor: A százesztendős Kalevala.

Next

/
Oldalképek
Tartalom