Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)
1954-02-01 / 2. szám
A XX. SZÁZAD EMBERÉHEZ Nem az egyik, vagy másik hitfelekezethez tartozóról, nem is a szektariánusokról van szó, hanem arról a hivő emberről, aki a XX. században bőségesen rendelkezésére álló különböző tudományok alapos megismerése utän, az emberi tudásnak arra a magaslatára érkezett, ahonnan nagy távlatokban áttekinthet a mindenség eddig nem is sejtett összefüggésein. Ahol úgy érzi, hogy már kristálytisztaságban láthatj’a meg a Lényeget, minden kicsinyes korlát és embercsinálta dogmák nélkül érzékelheti, az “átfogó egységet”. A történelem folyamán a szellem és tudás korszakalkotó alakjai: Newton és Kepler, akik a világmindenség titkait kutatták és annak törvényszerű rendszerét fedezték fel, tudásuk e magas fokán mélységes áhítattal borultak le a világegyetemet mozgató Hatalom; az örökké és mindenütt jelenlevő Isten előtt. “Sem ezen a hegyen, sem nem Jeruzsálemben imádjátok az Atyát, . . . mert Isten Lélek, és akik őt imádják, szükséges, hogy lélekben és igazságban imádják ...” — mondta közel 2000 éves nyelvezetben a Megváltó, a samáriabeli aszszonynak. s ha ma mondaná nekünk — sáo pauloi magyaroknak — akkor igy szólna: Nem csak Lapán, Anastáción vagy a belvárosban imádhatjátok az Atyát, hanem bárhol tehetitek azt, viszont szükséges, hogy ezt lélekben és igazságban tegyétek. Mert ha lélekben imádod az Istent, akkor imádhatod Anastáción, Lapán vagy az ikonokkal teleaggatott templomokban egyaránt. Mert Isten nem ennek, vagy annak a felekezetnek kisajátított feje, hanem a Láthatatlan Egyháznak Ura, amelyhez mindenki hozzátartozik, aki Istent lélekben és igazságban imádja, emberi korlátozottság nélkül, a tiszta magasságokban : a Láthatatlan Egyházban. “Valaki azért vallást tesz énrólam az emberek előtt...” szól ismét kétezeresztendős fogalmazásban, a modern ember — mozi, tánc és egyéb örömöt nyújtó — szórakozáshalmozásába az intelem. Elmégy-e a templomba vallást tenni az emberek előtt hitedről, Istenedről? Bebizonyitod-e sajátmagadnak, hogy Istened részére is van időd és nem csak üres szólam, kellemes de képmutató ürügy, hogy te, a minden emberi vonatkozás nélküli Láthatatlan Egyháznak vagy a tagja? Elmész-e, ott vagy-e és nem szemforgató képmutatással, hanem hitvalló büszkeséggel. Teszel-e vallást igy Őróla ez emberek előtt? “Keressétek Isten országát...” meszel falú Istenházában, szabadonszárnyaló zsoltáros imádsággal, vagy tömjénfüstös, misztikus félhomyályu templomokban, dogmák közé szorított hittel: ez csak a “hogyan”, a mód, a forma. Sokan ra gaszkodnak a formákhoz. Hagyjad. Ez lényegtelen! Ma már csak a szűklátókörű, vagy balga emberek keresik azt ami elválaszt egymástól. Az istentelenség és a materializmus elleni harcban hivő ember azt keresi ami összeköt, egyesit és erősít az Isten-hitben. Tehát az Isten országát keressétek! Törekedjetek megismerni Őt, meghallani az Ő üzenetét! “Hogy egymást szeressétek...” A keresztyénség lényege, programmja hitvallása van összesűrűsitve ebben a hivő ember számára szóló parancsolatban. Ember gondolkozz! Szórakozásodban, kenyérkeresetedben, hivatalodban, beszédedben gondolataidban ez az isteni parancsolat vezet-e? Nem okozol-e kárt, vagy kellemetlenséget még gondolatban sem másnak? Tudod-e magadat adni embertársadnak, barátodnak vagy ismeretlennek egyaránt — nyitott szívvel, érdek nélkül, önzetlenül? Mert ha ezt teszed, úgy szórakozásod krisztusilag tiszta s akkor kenyérkereseted becsületes lesz; hivatalodban s magánéletedben felebarát, beszédedben igaz, a XX. század modern, atomelméleteket és Istent ismerő, hivő embere vagy! Dr. Valent Ernő 19
