Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-07-01 / 7-8. szám

A koroncói sír lábbetije.

Ennél a “nomád“ kultúránál ezidőben Európában csak a mediterrán mű veltség volt magasabbrendű.

A magyar viselet ebben az időben az iráni eredetű bársony, nemez, ing, kacagány átvételével gyarapodott.

Az archeológia hazai és külföldi eredményei alapján a dunamenti és a keleteurópai őshazákban a sírokban lelt anyagból sikerült pontosan rekonstruálni a honfoglalók öltözetét s megállapítani hogy tcbbszáz-éve már ugyanúgy öltöztek, mint a hunok, szittyák s a többi nyugateuráziai művelt népek.

A szeged-bojárhalmi őstemetőben akadtak a honfoglalás-kor leggazdagabb női sírjára. 272 darab régiség maradt a Bojárhalmi Nagyaszszony sírjában, arany, ezüst és drágaköves ékszerek, gyöngyoök. valamint a párta fémkorongjai és csüngős veretei, az ing és ruha hasonló díszítései és gombjai, a csizma aklaszeges gombdíszítése. A lelet hiánytalan és bőséges volt, de hogyan díszítette a ruhadarabokat, csak később tudták megállapítani.

Az egyes darabok rendeltetése az „in situ“ feltárt sírok analógiáiból derült ki. Az ásatásoknál gondosan kezdtek ügyelni arra, hogy a csontvázak körül fellelt

anyag azon a helyen maradjon, ahol és ahogyan találták. Hosszú gondos munkával sikerült megállapítani a megmaradt díszítőelemek segítségével, milyen volt a ruha szabása, sőt rozsdával konzervált szövetmaradványokból az anyagát is.

A női és férfi viselet egymástól csak díszesebb voltában különbözött. Kucsmájuk bőr vagy nemez süveg lehajtható fülvédővel, csúcsán ezüst vagy más kúpdíszítéssel. Ingjük nyaka oldalt záródó a férfiaké, sima, a nőké korongos és csüngős véretekkel díszített. Férfiak, nők egyaránt bőreszabott, lenn a csizmába simuló nadrágot hordtak. Az ing felett rövid újjas kabátot, felette térden alul érő köpenyt hordtak, melyet elől „gomboltak“ vagy oldalracsapva övvel fogtak össze. Csizmájuk oldalról szabott, felperdülő orrú, puha talpú volt, bagariabőrből vagy nemezből készült, fejét a nőknél kis gombokkal díszítették. Mindkét nem gyűrűt, fülbevalót és zsinóron nyakba akasztott két színes gyöngyöt viselt.

Persze nem tudott minden magyar ilyen fényűzően öltözni, de az öltözet lényegében egyforma volt.

Az archeológia nem primitív félmeztelen harcosokat, hanem a jómegjelenésű, pompáző öltözetű magyarokat találta meg az ősi sírokban. A magyar nő azóta átvette az európai női viseletét, de az európai férfiak a magyar divat hatására bújtak ki hosszabb vagy rövidebb szoknyájukbó, hogy nadrágot és gombos kabátot öltsenek.

A honfoglaláskori sírokból a díszmagyar és az ezer színben pompázó magyar népviselet őse került elő.

'Báihory Qáéiíió

a) Décse Ravó: DMH 1954 évkönyv 134 o.

b) László Cyula: A honfoglló magyarság' élete-1944. 364 o.

c) C'est que le lexique ancien exprimait qu'une civilisation neolitique. Les langues du monde 1952. 310 o. Langues Ouraliennes. Lex.

d) L'habitat primitif ouralien done ét- essentiellement européen. Les langues du monde. 279 о.

e) Rigveda IX, 77, 5. H. Brunhofer: Arische Urzeit. 92 o.#

f) Mészáros Gy.: A másfélezeresztendós magyar nemzet. 20 о.

c) Munkácsy ( Bernát: Tudományos Akadémiai bírálat Galgóczy János assyrológuasnak a szumír magyar szóegyszésekról készített jegyzékéről. Munkácsy B.: Árja és kaukázusi elemek a finnmagyar nyelvekben. 1901.