Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Az athéni flotta Themisztoklész vezényletével i.e. 480-ban a szalamiszi öbölben megsemmisítette a perzsa hajóhadat. (Fantáziarajz.) Az ókori földközi-tengeri népek kereskedelmi és hadiflottáik építésére hatalmas erdőségeket irtottak ki, megváltoztatva így a táj arculatát és éghajlati viszonyait A kíméletlen erdöirtás és a legeltető állattenyésztés jelentős mértékben járult hozzá a mediterraneum növényzetének és talajviszonyainak megváltozá­sához. Korinthosz! táj, előtérben az l.e. 6. században épült Ápol-Ion-templom maradványaival nész Szmog Attika felett című kö­tetében arra a következtetésre jut, hogy a nyugati civilizáció kezde­tétől fogva megsemmisítő hadjá­ratot folytatott a természet ellen. Ahol csak az antik kultúra megje­lent, ott kíméletlen erdőirtás kez­dődött. Vágták a fákat szántóföl­dek és gyümölcsösök telepítése céljából éppúgy, mint Athén és más városok építéséhez. A leg­több fát a görög városállamok flottái nyelték el. A huszonhét évig tartó peloponnészoszi hábo­rúban egész erdők süllyedtek a tenger fenekén, a háború végére az attikai félsziget hegyei szinte mind lekopaszodtak. Ekkor már Trákiából, Mezopotámiából és Lí­biából importálták a fát. Amit a görögök megkezdték, azt a rómaiak folytatták. Luxus­­fürdőik fűtéséhez Afrikából ho­zattak tűzifát. A római légiók had­járataik során egész erdőket gyúj­tottak föl. Karthágói győzelmük után pe­dig sóval hintették fel a szántóföl­deket, hogy az ellenség ne termel­hessen soha többé gabonát és gyü­mölcsöt. A rómaiak rablógazdálkodást ► Görög hajó ábrázolása az ún. Francois-vázán HARANG 29

Next

/
Oldalképek
Tartalom