Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-02-01 / 2. szám
Az athéni flotta Themisztoklész vezényletével i.e. 480-ban a szalamiszi öbölben megsemmisítette a perzsa hajóhadat. (Fantáziarajz.) Az ókori földközi-tengeri népek kereskedelmi és hadiflottáik építésére hatalmas erdőségeket irtottak ki, megváltoztatva így a táj arculatát és éghajlati viszonyait A kíméletlen erdöirtás és a legeltető állattenyésztés jelentős mértékben járult hozzá a mediterraneum növényzetének és talajviszonyainak megváltozásához. Korinthosz! táj, előtérben az l.e. 6. században épült Ápol-Ion-templom maradványaival nész Szmog Attika felett című kötetében arra a következtetésre jut, hogy a nyugati civilizáció kezdetétől fogva megsemmisítő hadjáratot folytatott a természet ellen. Ahol csak az antik kultúra megjelent, ott kíméletlen erdőirtás kezdődött. Vágták a fákat szántóföldek és gyümölcsösök telepítése céljából éppúgy, mint Athén és más városok építéséhez. A legtöbb fát a görög városállamok flottái nyelték el. A huszonhét évig tartó peloponnészoszi háborúban egész erdők süllyedtek a tenger fenekén, a háború végére az attikai félsziget hegyei szinte mind lekopaszodtak. Ekkor már Trákiából, Mezopotámiából és Líbiából importálták a fát. Amit a görögök megkezdték, azt a rómaiak folytatták. Luxusfürdőik fűtéséhez Afrikából hozattak tűzifát. A római légiók hadjárataik során egész erdőket gyújtottak föl. Karthágói győzelmük után pedig sóval hintették fel a szántóföldeket, hogy az ellenség ne termelhessen soha többé gabonát és gyümölcsöt. A rómaiak rablógazdálkodást ► Görög hajó ábrázolása az ún. Francois-vázán HARANG 29
