Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)

1991-02-01 / 2. szám

Nagy magyar politikusok a XX. században (I.) „Egy nemzetet kell megmenteni a világnak” Gróf Teleki Pál: a „revízió atyja” Gróf Teleki Pál nagybirtokos, nemzet­közi hírnevű földrajztudós, az ellenforra­dalmi rendszer kimagasló képességű ál­lamférfija, egyetemi tanár, az MTA tagja barátjához, Bethlen Istvánhoz hasonló­an nagy történelmi múltú erdélyi család­ból származott. 1879. november 1-jén született, ugyanabban az évben, mint Móricz Zsigmond és Szabó Dezső, vagy a két forradalom vezérkarának számos tagja, például a polgári radikális Szende Pál és a szociáldemokrata Varga Jenő. Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon végezte, de földrajzi, szociológiai, sőt a magyaróvári gazdasági akadémián agrárgazdasági előadásokat is hallga­tott. 1903-ban történt doktorrá avatása után kizárólag földrajzi és kartográfiai szaktanulmányokkal foglalkozott. A budapesti egyetem földrajzi tanszé­kén egyetemi gyakornok lett. 1904-ben Szatmár vármegyében szolgabíró; 1905- től 1910-ig, majd 1915-től 1918-ig alkot­mánypárti képviselő. 1909 és 1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója; a Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923-ig főtitkára, majd alelnöke. Az első világhá­ború előtt nagyobb tanulmányutakat tett Európában, Eszak-Afrikában, Ameriká­ban. A külföld 1909-ben figyelt fel tudo­mányos munkásságára, 1909-ben kiadta az Atlasz a japán szigetek cartográphiá­­jának történetéhez c. munkáját. A francia Société de Géographie a Jomard-díjjal tüntette ki. 1913-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1925-ben tiszteletbeli tag lett. Mint a Tu­ráni Társaság elnöke (1913-16.), ill. a Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alel­nöke (1916-18.) a keletkutatást a balkáni gazdasági expanzió szolgálatába állítot­ta. (1914-től az Egyesületközi Fajegész­ségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-19-ben a Területvédő Li­ga elnöke.) Az első világháború alatt az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1919- ben egyetemi tanár lett a közgazdasági fakultáson. A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre Svájcban érte. Megdöntésére előbb Bécsben szervezkedett (egyik vezetője volt az Antibolsevista Comiténak), majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső (1919) szegedi ellenforradalmi kormányaiban kultusz-, ill. külügyminiszter. HARANG 21

Next

/
Oldalképek
Tartalom