Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-02-01 / 2. szám
Nagy magyar politikusok a XX. században (I.) „Egy nemzetet kell megmenteni a világnak” Gróf Teleki Pál: a „revízió atyja” Gróf Teleki Pál nagybirtokos, nemzetközi hírnevű földrajztudós, az ellenforradalmi rendszer kimagasló képességű államférfija, egyetemi tanár, az MTA tagja barátjához, Bethlen Istvánhoz hasonlóan nagy történelmi múltú erdélyi családból származott. 1879. november 1-jén született, ugyanabban az évben, mint Móricz Zsigmond és Szabó Dezső, vagy a két forradalom vezérkarának számos tagja, például a polgári radikális Szende Pál és a szociáldemokrata Varga Jenő. Egyetemi tanulmányait a budapesti jogi karon végezte, de földrajzi, szociológiai, sőt a magyaróvári gazdasági akadémián agrárgazdasági előadásokat is hallgatott. 1903-ban történt doktorrá avatása után kizárólag földrajzi és kartográfiai szaktanulmányokkal foglalkozott. A budapesti egyetem földrajzi tanszékén egyetemi gyakornok lett. 1904-ben Szatmár vármegyében szolgabíró; 1905- től 1910-ig, majd 1915-től 1918-ig alkotmánypárti képviselő. 1909 és 1913 közt a Földrajzi Intézet igazgatója; a Magyar Földrajzi Társaságnak 1910-től 1923-ig főtitkára, majd alelnöke. Az első világháború előtt nagyobb tanulmányutakat tett Európában, Eszak-Afrikában, Amerikában. A külföld 1909-ben figyelt fel tudományos munkásságára, 1909-ben kiadta az Atlasz a japán szigetek cartográphiájának történetéhez c. munkáját. A francia Société de Géographie a Jomard-díjjal tüntette ki. 1913-ban megválasztották a Magyar Tudományos Akadémia tagjává, 1925-ben tiszteletbeli tag lett. Mint a Turáni Társaság elnöke (1913-16.), ill. a Magyar Keleti Kultúrközpont egyik alelnöke (1916-18.) a keletkutatást a balkáni gazdasági expanzió szolgálatába állította. (1914-től az Egyesületközi Fajegészségügyi Bizottság, 1917-től a Magyar Fajegészségügyi és Népesedéspolitikai Társaság, 1917-19-ben a Területvédő Liga elnöke.) Az első világháború alatt az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. 1919- ben egyetemi tanár lett a közgazdasági fakultáson. A Tanácsköztársaság kikiáltásának híre Svájcban érte. Megdöntésére előbb Bécsben szervezkedett (egyik vezetője volt az Antibolsevista Comiténak), majd Károlyi Gyula és Ábrahám Dezső (1919) szegedi ellenforradalmi kormányaiban kultusz-, ill. külügyminiszter. HARANG 21