Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-01-01 / 1. szám
Bűn volt-e az öngyilkosság a Biblia korában? Nyilván erre a kérdésre a válasz egyérslmű kell hogy legyen. A tízparancsolatól a hatodik, amelyik kimondja, hogy: íe ölj, mindenfajta gyilkosságra, tehát az ingyilkosságra is vonatkozik. Csakhogy a lolog mégsem ilyen egyszerű. Mind a izentírásban, mind az Újszövetség kényeiben találhatunk példát az öngyilkoságra, egyáltalán nem elítélő hangnemben megfogalmazva. A Szentírás 5 helyen emíti az öngyilkosságot. Az első esetet Gileonnak, Izrael hős hadvezérének fiánál, íbimelechnél találjuk, aki Tébéc ostrománál súlyosan megsebesül, mert egy sszony a várból egy kézi malom kövét óbja rá. A sebesült azonnal hívja fegyerhordozóját, hogy szúrja le, nehogy azt mondják, egy asszony gyilkolta meg. És a egy verhordozó teljesíti ura parancsát. A második és harmadik eset hasonló hhez. Sault, Izrael királyát a harcban az jászok súlyosan megsebesítik. Erre kéri egyverhordozóját, hogy ölje meg, neiogy az ellenség kezébe kerüljön, de ez iem meri megtenni, erre maga dől a kardiba, mire a fegyverhordozó is öngyilkos Az itt ismertetett gondolatmenetből kiindulva Arthur J. Droge bibliakutató szerint Pál apostol rejtélyes halála is öngyilkosságra utal. A feltevést arra alapítja, hogy Augustinus előtt az öngyilkosságot a zsidóság és a kereszténység nem tekintette bűnnek, bizonyos körülmények között. Csak Augustinus kora után alakult ki a félreérthetetlenül egységes és elítélő magyarázat az élet önkéntes feladásával kapcsolatban. Pál feltételezett öngyilkosságára utal a fillipiekhez írt levelének szövegéből a következő rész: Mert nekem az élet Krisztus, és a meghalás nyereség hogy melyiket válasszam, nem tudom. Ugyancsak az öngyilkosságra utal Pál második levele a korinthusiakhoz egyik mondata: De bizakodunk és inkább szeretnénk kiköltözni a testből, és hazaköltözni az Úrhoz. Pál magatartása az öngyilkossággal kapcsolatban egyáltalán nem volt szokatlan a maga korában. Musonius Rufus római sztoikus filozófus szerint aki életével számos embernek használ, annak nincs joga, hogy a halált válassza, hacsak halálával nem használ vele megfelelő számú embernek. Pál halála nem tisztázott. Érdekes, hogy milyen kevéssé ismert egy olyan embernek a sorsa, akit a kereszténység alapítójának neveztek. Elérkezett valaha is Rómába? Odavitték-e, hogy bíróság elé állítsák? Kiengedték? Kivégezték? Öngyilkos lett? Minden lehetséges... DOMÁN ISTVÁN esz. A negyedik eset Dávid király korábbi inácsosáról Áhitófelről szól, aki elpártol z uralkodótól és lázadó fiát, Ábsálomot ímogatja. Amikor Ábsálom úgy dönt, ogy nem fogadja el Áhitófel tanácsát, kkor ez felakasztja magát. Az ötödik eset 'imrié, egy izráeli katonatiszté, aki öszzeesküvést szőtt királya, Éla ellen és aeggyilkolta. De csak néhány napig uralodhatott, mert a hadsereg megtagadta ne:i az engedelmességet és ellene fordult. Emikor Zimri látta, hogy a katonák elfogyják a fővárost, felment a királyi palota árnyába és magára gyújtotta azt. Tulajdonképpen egy hatodik példát is ehetne hozni az öngyilkosságra, és ez iámson halála Gázában, a filiszteusok implomában, miután megvakították. De z már több mint öngyilkosság Az Újszövetségben egyetlen világos mgyilkosság leírását találjuk. Júdás lelkismeret-furdalástól mardosva felakasztja lagát. A szövegben itt sem látunk utalást rra, hogy ezt magát bűnnek tekintették olna. Jézus halálával kapcsolatban sem mik ki az evangéliumból, hogy heroikus rártíromság példájának, avagy öngyilosságnak fogható fel. János evangéliumában ugyanis azt olvashatjuk: azt mondták a zsidók: Talán megöli magát, ogy ezt mondja: Ahová én megyek, oda i nem jöhettek?’ Tertullián Jézus halálát öngyilkosságént írta le. Augustinus (354-430) felismerte, hogy Jézus szelleme, nem az akaata ellenére hagyta el a testét, hanem az karatéval, és úgy is történt, ahogy és amior akarta. Maszada látképe a háttérben a Holt-tenger A római tábor romjai A vár romjai (részlet) (Korda Edit felvételei) A római uralom alatt élő zsidó nép i. e. 66- ban kétségbeesett lépésre szánta el magát. A zelótáknak nevezett, nemzeti önállóságra törekvő csoport vezetésével fellázadtak a megszállók ellen. Az eleve kudarcra ítélt próbálkozás utolsó életben maradt résztvevői a Holttenger melletti Maszada hegyi erődbe vették be magukat, és három évig védekeztek egy Eleázár nevű galileai férfi vezetésével. Mikor már biztosnak látszott az erőd eleste, korábbi fogadalmukhoz híven - hogy ne kerüljenek rabszolgaságra -, tömeges öngyilkosságra szánták el magukat a védők. A férfiak előbb leölték az asszonyokat és a gyerekeket, majd magukkal is végezlek. Mindössze két asszony maradt életben a pusztulás tanúiként. A felkelés elbukott, az erődöt a rómaiak lerombolták. HARANG 53
