Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
NEPEK ES VALLÁSOK A buddhizmus „A vallásfelekezetek sajátos mivoltának érvényesülése sok feltételtől függ, de a legfőbb feltétel az óvatosság a beszédben - az, hogy az ember a maga felekezetét ne magasztalja vagy más felekezeteket ne becsméreljen vagy a beszédbeli óvatosságot ok nélkül el ne hanyagolja, hanem alkalomadtán az idegen vallásfelekezetek iránt is tisztelettel legyen. Ha alkalomadtán így jár el az ember, előmozdítja a saját vallását s a másik § vallásnak is javára tesz. Aki másképpen jár el, az árt a maga vallásának s a másik vallásnak is kárt okoz. Mert aki a maga vallását magasztalja s egy másik vallást becsmérel, az noha fel akarja magasítani a maga vallását, hogy fényt adjon neki, ilyen cselekedettel nagyon árt a maga vallásának. Csak az egyetértés segít - az, hogy egyik a másik tanát hallgatja és szívesen hallgatja.” (Asóka király 12. sziklafeliratából) A gondolkodás történetének aligha van izgalmasabb korszaka, mint az i. e. 700 és 400 között eltelt három évszázad. E történelmi léptékben viszonylag rövid idő alatt a kínai birodalomtól Hellászig új vallási és filozófiai iskolák, irányzatok léptek föl szinte egy időben. Ekkorra tevődik a görög filozófia kezdete a milétoszi iskola és Hérakleitosz naiv természetbölcseletével a püthagoreusok számmisztikájával, s valamivel később az eleai iskola az első ontológiai rendszerek kidolgozásával jelentkezik. Thálész működésével szinte egy időben élt Zaratusztra (Zoroaszter), az iráni vallás alapítója, az Aveszta legrégibb részeinek a szerzője, akinek halála majdnem pontosan egybeesik Konfuciusz szüMeditáló Buddha (A 3. századból, Pakisztánból. Palakő) letésével. S ha a legendának van valóságalapja, Konfuciusz kortársa volt az Öreg Bölcs, Lao-ce, akinek nevéhez a konfucianizmus mellett a másik jelentős kínai vallásfilozófia, a taoizmus kötődik. (Jóllehet a neki tulajdonított Tao Te King csak az i. e. 4. század körül keletkezett.) S Indiában is jelentős szellemi teljesítmények születtek ekkoriban: az ind filozófia nevezetes termékei, az upanisádok - közelebbről a hinduizmus szent könyveihez, a Védákhoz írt kommentárok valamint a brahmanizmussal szembeforduló reformvallások, a dzsainizmus és a buddhizmus. A buddhizmus születése Az i. e. 6. századra megszilárdult India sajátos vallási-társadalmi rendje: kialakult a kasztrendszer, a hatalom a papok (bráhmanák) kasztjának kezébe került, s teljessé vált a hindu vallás első korszakának, a brahmanizmusnak a rendszere is. Ebben az időszakban több eretnek tanítás indult virágzásnak, némelyik gyorsan népszerűvé vált, s hosszú időre gyökeret vert, többségük azonban hamar eltűnt. Ezek ugyan kisebb-nagyobb mértékben szemben álltak a brahmanizmussal, de nem tagadták teljesen: sok elemét átvették, s továbbfejlesztették tanításukban. Eme irányzatok közül kettő tett szert nagyobb jelentőség44 HARANG
