Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
Isten? nők, összehasonlíthatatlanul nagyobb az anyagi kár. Furcsa, de igaz, hogy éppen a gazdagok építik házaikat presztízsokoknál fogva lejtőre, tenger- és folyópartra, ahol gyakoriak a viharok, áradások, földcsuszamlások és tűzesetek. Példa erre az 1990-es erdőtűz a kaliforniai Glendale-ben, ahol hatvan, hegyoldalra épített ház pusztult el, illetve károsodott. A kár 50 millió dollárra becsülhető. A földrengés okozta kár nagymértékben függ attól, hogy az épület sziklára vagy földre, vékony vagy vastag talajrétegre, magas vagy alacsony talajvizű területre épülte. Sok házat már eleve alkalmatlan alapokra építettek. Az 1988. december 7-i örmény földrengés szomorú tanulsága is példázza, milyen sok függ a házak építésének módjától is. A földrengés a Richter-skála szerint 6,8 erősségű volt és hétszázezer lakosú területre terjedt ki. 25 ezren haltak meg. Az 1989. október 17-i San Franciscó-i földrengés 7,1 erősségű volt és olyan területet érintett, ahol hatmillióan laktak, mégis csak 67 halálos áldozata volt. Ez az összehasonlíthatatlanul jobb építésmódnak köszönhető. Persze, a nagy költséggel épült és gondosan tervezett épületek sem mind földrengésbiztosak. A háborúk és politikai zavargások csak súlyosbítják a természeti csapások hatását. Miattuk gyakran hatalmas menekülő tömegek vándorolnak el otthonukból, és olyan területekre kerülnek, ahol nincs mit enniük. A hosszú, 1988-90-es szudáni polgárháború folyamán több százezren haltak éhen. A tragédiát 1990 májusában az ország déli részén földrengés súlyosbította. A kormányzat és a lázadók kezében lévő területeket egyaránt hajléktalan és éhező tömegek lepték el. A segélyszervezetek az államot vádolták, hogy az akadályozza munkájukat. Ha a helyzet nem változik a 90-es évek közepéig, egyes becslések szerint hárommillió szudáni fog éhen halni. Szakértők egybehangzó véleménye, hogy az 1988-as bangladesi árvizet - a Himalá-Betegek és orvosok lelték halálukat Mexico City Benito Juárez kórházában, amikor az épület emeletei egymásra zuhantak. 1985. szeptember 19-én csak e városban 9000-nél több embert ölt meg a földrengés TERMÉSZETI CSAPÁSOK 1960-1989-ig A katasztrófák károsultjai (milliókban) 1400 1200 1000 1 263 603 188 B0I 538 416 025 4a 186 436 755 200 60-as évek 70-es évek 80-as évek E sínpár is mutatja a mexikói földrengés erejét. A lökéshullámok a földrengés epicentrumától 350 kilométerre is pusztítást okoztak ja észak-indiai részén, Nepálban és részben Buthanban - a déli lejtők erdeinek kiirtása okozta. A rohamosan szaporodó lakosság sok helyen teljesen kipusztította az erdők fáit, a puszta talaj pedig nem képes felfogni a vízözönszerű monszunesőzést. A vízár gyors lefolyásakor lesodort hulladék elrekeszti a folyók medrét és így az ár elönti a lakott területeket. Bangladesben minden évben árvízzel kell számolni. Ha sok a csapadék, elkerülhetetlen a katasztrófa. Wijkman és Timberlake szerint a túlnépesedés a harmadik világ országaiban a földek túlműveléséhez és a faállomány kipusztulásához, árvizekhez és szárazsághoz vezet. A két látszólag egymásnak ellentmondó veszély valójában összefügg: a vegetáció és a termékeny talaj hiánya miatt a föld nem képes több vizet beszívni. Minden eső áradást okoz, melyet hamarosan szárazság követ. Ez a jelenség pedig átlagos csapadékmennyiség esetén is bekövetkezik. Az emberiség, ha kényszerűségből és tudatlanságból is, maga okozza, hogy a tenmészet csapásai egyre több és több áldozatot követelnek. Mit tehetünk hát és milyen ismeretlen szándékkal engedi Isten a tudatlanságot és a szenvedést? HARANG 29
