Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
A nyomorban élő, reménytelenül tudatlan és kiszolgáltatott tömegek sorsa fővárosaikban, vagy távoli országokban hozott hibás döntésektől függ. Nemzetek, hivatalok és gazdasági fejlődésért felelős hatóságok összefogásával jelentős haladást érnénk el a természeti katasztrófák okozta károk leküzdésében. Szomorú tény, hogy a különböző szervezetek együttműködése eddig csak kivételes esetekben jött létre. Az emberi tévedések hosszú és szomorú sorát szemlélve felvetődik akérdés: Miértnem avatkozik be Isten, miért nem vet véget az ártatlanok szenvedéseinek? A válasz: Isten megengedte az embernek, hogy a maga útját járja, maga alakítsa társadalmát 1985. november 13-án Kolumbiában kitöri a Névadó del Ruiz vulkán és hatalmas iszaptömeg zúdult a környező településekre, közel 20 000 ember halálát okozva. Egy kislányt mosnak le a mentőalakulatok, miután sikerült kimenteni az iszapból, mely teljesen betemette A Karib-tenger partjait és Európát az Atlanti-óceánnál évenként orkánok dúlják fel Emelődaruval mentik a sebesülteket Mexiko City belvárosában a földrengés után az összedőlt házakból. Az azték időkben e terület még tó volt, amit feltöltöttek, s e laza talajra építettek emeletes házakat. Szemtanúk szerint úgy remegett itt a föld, mint a kocsonya _ Ha isten nem segít... Az amerikai légierő helikoptere elsőként hozott gyógyszert, takarót, élelmet, s ami a legnagyobb kincs volt, ivóvizet Kolumbia egyik katasztrófa sújtotta városába és önállóan járja élete útját. Az emberiségnek szenvedés és halál alakjában kell viselnie ennek következényeit. Isten akarata: a férfi és aszszony igaz, isteni utat járjon be. Ez nemcsak az erkölcsi cselekvés szabadságát jelenti, hanem a döntés szabadságát és a döntés követkeményeinek viselését is. Isten időt ad az emberiségnek, hogy az okokból az okozatra következtessen. Tudja, ha túl korán avatkozna be, az emberek ellenszegülnének és csakhamar újra a maguk végzetes következményekkel járó útját járnák. Ahhoz, hogy beavatkozzon és megmentse az emberiséget, ki kell várnia a megfelelő időpontot. Isten kezében tartja az egész világot és gondoskodik róla, hogy végül is minden mindenki javára történjék. Isten akarata, hogy minden ember, aki meghalt a Földön - így a természeti csapások áldozatai is - új életre támadjon fel. (Máté 11:20-24) Olyan társadalomra lelnek majd, amely jó döntésekre épült, békés és mentes minden veszedelemtől. ,,Letöröl szemünkről minden könnyet. Nem lesz többá halál, sem gyász, sem jajgatás, sem vesződség, mert a régi világ elmúlt” (Jelenések 21:4) (Klar und Wahr) 30 HARANG
