Harang, 1991 (3. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 3. szám
a Szaharát övező részeken évente 70 ezer km2 produktív termőföld válik a homokdűnék martalékává. Az ENSZ Környezetvédelmi Bizottsága szerint az egész kontinenst az elsivatagosodás veszélye fenyegeti. Pillantsunk bele néhány, különösen veszélyeztetett terület problémáiba. Északkelet-Afrika Etiópiát a szárazság, az éhínség és a polgárháború egyaránt sújtja. Egymillió ember éhezik, ezért remélik, hogy sikerül eltéríteniük a Nílus egyik forrását, mely országukban ered. Ez viszont újabb konfliktusokat eredményezne, hiszen Szudánnak és Egyiptomnak szüksége van a Nílus vizére. Egyiptomban a lakosság lélekszáma 9 havonta 1 millióval nő, ezért létkérdés számára az éltető víz. Terveikben részint a Nílus egyik ágának felduzzasztása szerepel, a szakértők szerint ez viszont katasztrofális ökológiai hatással járna. Másrészt a Líbiával közös határ mentén a víztároló homokrétegek megcsapolását tervezik. Közel-Kelet A ’90-es években a vízért törhet ki a háború a Közel-Keleten - jósolgatja a politikusokmellettegyhaifaiföldrajzprofeszszor. A víz mindig is stratégiai fontossággal bírt Izrael és Jordánia között. A két országot a Jordán folyó választja el egymástól. Sok jordán falu hetente mindössze két alkalommal kap vizet, pedig az országnak az elkövetkezendő 20 évben meg kell dupláznia vízkészletét, ha lépést akar tartani a lakosság növekedési ütemével. Izrael a háború helyett inkább technikai megoldásokra törekszik vízszükségletének biztosításához. Több száz mélyfúrású kutat kívánnak telepíteni a Földközi-tenger mentén, melyek évi 38 milliárd liter vizet szolgáltatnának. Szovjetunió és Kelet-Európa A glasznosztynak köszönhetően derült fény arra, hogy mi történik a folyókkal és tavakkal, ha az ipari és mezőgazdasági érdekek kerülnek előtérbe környezetvédelmi szempontok helyett. A Szovjetunióban például a tervek teljesítése volt az első számú érdek, nem számított, milyen áron. Lengyelországban a folyók egyharmada vált használhatatlanná. Egyetlen okunk van csak az optimizmusra. A nyitás Nyugat felé talán csalogat be elég tőkét ahhoz, hogy megkezdődhessen a környezet megtisztítása is. A finn kormány például segítséget nyújt egy leningrádi vízerőmű lebontásához. Kína Tíz évvel ezelőtt egy tanulmány kimutatta, hogy Kína vízkészletei 700 mil-Németország. Az ipartelepek szennyezésétől habzik a Mulden folyó. Az emberi felelőtlenség miatt a kelet-európai folyók nagy része szinte kanálissá vált Szovjetunió. Megfeneklett halászhajók, távol az Aral-tó jelenlegi vízfelületétől. A tó vizszintje 30 év alatt kétharmadára csökkent Mexikó. A Colorado folyó vizét az Egyesült Államokban néha annyira szétöntözik, hogy a folyó kiszárad, mielőtt elérné a Kaliforniai-öblöt
