Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-28 / 9. szám
'Beharangozó Hiuifli/efsertlj Ludwig van Beethoven összesen harminckét opusszámn^il jelzett szonátát komponált legkedvesebb hangszerére, a zongorára. E művek mindegyike - a korai. Haydn hatását magukon viselőktől egészen az utolsó, op. 111 -es c-moll szonáta eget s poklot bejáró két tételéig egy-egy hatalmas lépés a műfaj történetében. Tatjana Nyikolajeva szovjet zongoraművésznő figyelmet érdemlő vállalkozásának lehet részese a ZENEAKADÉMIA közönsége: bérleti sorozat keretében az összes Beelhoven-szonátát megszólaltatja, keletkezésük sorrendjét követve. Az első estekre 1-jén csütörtökön, 3-án szombaton és 6-án kedden, a továbbiakra e hónapban 12-én, hétfőn, 29-én csütörtökön és 31-én, szombaton kerül sor. A bécsi aranykor két nagymesterének, Mozartnak és Beethovennek a művei szólalnak meg a PESTI VIGADÓBAN l-jén, csütörtökön és 2-án, pénteken a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara előadásában, Medveczky Adóm vezényletével. Mozarttól két darab hangzik el, a derűs, játékos „kis” g-moll szimfónia (K. 183), és az A-dúr hegedűverseny (K. 219), melynek utolsó tételében Mozart - tőle szokatlan módon - magyaros motívumokat is földolgozott. A hegedűszólót Falvas Attila játssza. Befejezésül Beethoven csodálatos VII. szimfóniája (A-dúr, op. 92.) hangzik el. Kínai vendégművész. En Shao vezényli 2-án, pénteken és 4-én. vasárnap a ZENEAKADÉMIÁN a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekarát. A koncert műsorán szerepel Beethoven szenvedélyes, önfeledt G-dúr zongoraversenye, melyet sokan e műfaj csúcspontjának tartanak. Ezután Smetana Hazán című ciklusának második része, a népszerű Moldva című szimfonikus költemény, végül Bartók Béla A csodálatos mandarin táncjátékának zenéjéből készült szvit hangzik el. A zongoraverseny szólistája Ránki Dezső' lesz. Ismét érdekesnek ígérkező programmal lép a közönség elé az I. István Gimnázium Szimfonikus Zenekara, Heinz Arit vezényletével. 5-i, hétfői ZENEAKADÉMIAI koncertjükön elsőként Arthur Honegger programzenét megújító Pacific 231 című zenekari darabját adják elő. mely egy vonat két állomás közötti útját meséli el a zene nyelvén. Utána Mericske Zoltán Rapszódia két szaxofonra és zenekarra című műve lesz. hallható, a szaxofonszölót Bergendy István és Muck Ferenc játssza. Végül Bernstein világhírű musicaljének, a West Side Storynak szvit-változata hangzik el előadásukban. Végül egy kamara- és két szólóestre hívnánk föl figyelmüket. 3-án, szombaton a ZENEAKADÉMIA KISTERMÉBEN a Collegium Musicum kamarazenekara llachműveket szólaltat meg. Ugyancsak itt lép föl 5-én, hétfőn Szokotay Balázs zongoraművész, aki ez. alkalommal Chopin és Liszt darabokból válogatta koncertje műsorát. 4-én, vasárnap a ZENEAKADÉMIÁN Ella István orgonaestjén Bach, Vivaldi, Bossi, Bújtás Józsefén Vierne kompozíciókat játszik. ízíúh Illyés Gyula TESTVÉREK (Józsefvárosi Színház) A testvérek: Dózsa György és Dózsa Gergely. Az előbbi szavaival:....mint a kerekes kút páros vödre...”. Szép, pontos kép, érzékletes hasonlat. Ugyanazt a vizet merik, ugyanazt a célt szolgálják, ugyanazon a tengelyen fordulnak, s még ellentétes mozgásukkal is a másik mozdulatát segítik - de azért ellenkező irányban mozognak. Illyést izgatta Dózsa alakja. 1956- ban - a Nemzeti Színház felkérésére - írta meg Dózsa György című drámáját. ám a cenzúra olyan torító módon nyűit bele a szövegbe, hogy csak hosszas rábeszélés után engedte színpadra. A témához újra visszatért csaknem húsz év múlva, amikor papírra vetette a Testvéreket. Ez a mű már művészi értelemben elmélyültebben ábrázolja a hőst és feladatát. Az első dráma hőse „készen” indul történelmi feladatát betölteni, az újabb műben pedig „eljut” ennek a történelmi szerepnek tragikus nagyságáig. Itt már a foiradalom ellentmondásairól is szó esik, vagyis: ha a forradalomból hiányzik a humanizmus, elveszti értelmét, mondja Illyés. A drámában Gergely a gondolkodó, a kételkedő, György a cselekvő típus. Gergely az „ideológus”, a helyzetet elemző forradalmár', György a forradalmi vezér. Gergely György: egy ember két énje. A kerekes kút páros vödre... A Józsefvárosi Színház az Asbóth utcai Kisszínpadon mutatja be a Testvéreket. Az előadást Peti ik József rendezi. Györgyöt Szélycs Imre, Gergelyt O. Szabó István alakítja. Kishont Ferenc (Efrájim Kishon) A HÁZASSÁGLEVÉL (Békésmegyei Jókai Színház) Az 1924-ben született Kishont 1949-ben hagyta el a Magyarországot és Izraelben telepedett le. Itthon a Ludas Matyi munkatársaként dolgozott, számos humoreszket írt. Az évek során világszerte ismertté vált neve, könyvei 31 nyelven 34 millió példányban jelentek meg. Nemcsak író, humorista, de filmrendező is, és világsikert aratott színművei közül néhányat maga állított színpadra. (A házasságlevéllel debütált rendezőként 1960-ban.) Hősei általában egyszerű emberek, akárcsak legtöbbet játszott vígjátékának, A házasságlevélnek főszereplői: Borozovszkij Tel-Aviv-i vízvezetékszerelő és családja. Életük a szokott, nyugodt mederben folydogál, ám egy nap a lányuk közli velük, hogy férjhez akar menni, s ehhez szüksége lenne a szülők házasságlevelére. A Borozovszkij-házaspár 25 éve ismerte meg egymást, összeköltöztek, s akkoriban nem sokat törődtek a formalitásokkal. Lányuk úgy dönt, hogy szüleinek - ha már eddig elmulasztották - sürgősen össze kell házasodnia. Ám a mama, végiggondolva addigi életüket - kosarat ad... A kellemes, humoros vígjáték magyarországi ősbemutatóját Rónai András, az izraeli Nemzeti Színház művésze rendezi. Film NAGYÍTÁS (Színes, olasz film) 1965. Michelangelo Antonioni Londonba utazik, s megkezdi második színes filmje, a Blow Ug (Nagyítás) forgatását. 1967. május. A film elnyeri a cannes-i fesztivál nagydíját. „Egy történetet akartam elmondani egy férfiről és egy nőről egy szép őszi délutánon” - mondja Antonioni a bemutató előtt. S mit „mond" a mű? A valóságot csak akkor deríthetjük fel valamennyire, ha mögé látunk. Nyissátok ki szemeteket és kutassatok. A figyelmetekre igazán érdemes lényeg mindig a dolgok mögött húzódik. A Nagyítás a valóság és látszat, az igazság megragadásának problémáit veti fel egy művész szemszögéből. Hőse Thomas, a fiatal londoni divatfényképész, aki az egyik parkban, szórakozásképpen megörökíti egy lány és egy férfi szerelmi idilljét. Amikor előhívja a filmkockákat, a nagyítás során, mintha egy revolvert tartó kéz tűnne fel a bokrok között, egy másik kockán pedig fekvő alak - holttest?- körvonalai bontakoznának ki. A Nagyítást 1969-ben mutatták be Magyarországon. Azóta felnőtt egy újabb generáció. Vajon számukra milyen - divatos szóval élve- „üzenetet” hordoz Antonioni remekműve? Vajon ugyanazt értik-e a film jelképein, mint amit két évtizeddel korábban értettünk, véltünk kiolvasni belőle...? REMBRANDT (Fekete-fehér, amerikai film) ki életrajzfilmek sokaságából toronymagasan emelkedik ki Korda Sándor 1936-ban készített remeke. A történet 1642-ben kezdődik. Elkészül az Éjjeli őrjárat, meghal Rembrandt imádott felesége, Saskia, s a festő kezdi elveszteni a holland polgárság kegyeit, támogatását. E fordulóponttól kísérjük nyomon az alkotóművész életét. Kordáék alaposan felkészültek a témából. Korda Vince hallatlan gonddal teremtett tökéletes helyszíneket, George Pórinál képei szinte valamennyi kockán „rembrandti” hangulatot árasztanak, a kísérőzene holland népi dallamok feldolgozásával készült. S akkor még nem szóltunk Charles Laughton mesteri alakításáról, aki nemcsak fizikai valóságában állítja elénk a festőt, hanem benső énjének rezdüléseit is képes elénk vetíteni. (Intervideo) HARANG 35
