Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-28 / 9. szám
!'Beharangozó KÖHljl/ HORATIUS ÖSSZES MÜVEI Az augustusi aranykor nagy lírikusa évszázadokon át mintája, mértéke volt a költészetnek. Népszerűségéből csak a késő ókori, kora keresztény időszakban vesztett, szemben kortársával, VergiHússzal, akinek „istenes” verseivel a kereszténység könnyebben tudott azonosulni. A karoling reneszánsztól nő ismét olvasottsága: a pogány Horatius műveit allegorikusán értelmezik, s lassanként kialakul a „keresztény Horatius” képe. Egyszerűbb volt a helyzet szatíráival, leveleivel, melyeket az erkölcsi oktatásban idéztek, míg ódái közvetlenül hatottak a keresztény himnuszok kialakulására. Talán kevéssé köztudott, hogy ismerte már a kora Árpádkori szövegemlékeinkben is kimutatható, így István király intelmeiben, az István legendában, Könyves Kálmán törvényeiben. A kötet egésze Bede Anna fordítása, aki a munkájával nem kisebb költők nyomába lépett, mint Dugonics András, Virág Benedek, Babits Mihály, Radnóti Miklós, Devecseri Gábor, Faludy György. (Európa Kiadó. 70- Ft) Márkus Béla MAGÁNYOS PORTYÁZÁSOK Az elmúlt esztendőben indította útjára a Szépirodalmi Kiadó a Zsebbe való kis könyvek című sorozatát, melyben közérdeklődésre számot tartó irodalmi tanulmányok látnak napvilágot kortárs irodalomtörténészek, kritikusok tollából. A sorozat legújabb kötetében Márkus Béla, az Alföld c. folyóirat szerkesztője, a „romániai magyar irodalom alkotóit és jelenségeit szemlézi”, így többek között Székely Jánosról, Sütő Andrásról, Kányádi Sándorról. Király Lászlóról, Szőcs Kálmánról, Gáli Ernőről olvashatunk benne. Az írások egy olyan korban születtek, „amikor még nem lepte el a kultúrát a kttfárszellem, amikor még kockázatos munka volt, feddésekkel és intésekkel járó feladat - és nem üzleti vállalkozás - a nemzetiségekről, a nemzetiségi irodalomról írni". (Szépirodalmi Kiadó, 40,- Ft) Varannai Aurél TOLL ÉS BILINCS Egy újságíró visszaemlékezéseit olvashatjuk a sokatmondó című könyvben, aki egész életét a hivatásának szentelte. Egy időben született a századdal, így fiatal emberként már a trianoni béketárgyalásokról tudósított. Szánnazása, bátor kiállása, liberális eszméi miatt az 1945 előtti és utáni diktatúrák egyaránt üldözték: a háború alatt internálták, majd munkaszolgálatra vitték. A háború után a Reuter magyarországi tudósítója lett, s emiatt, meg azért, mert fölemelte a szavát a törvénytelenségek miatt, Rákosiék kitelepítették, később börtönbe is került; egészen 1956 őszéig ült. Kiszabadulása után újságíróként, fordítóként, kiadói lektorként dolgozott. Kalandos életéről, börtönélményeiről, századunk történelmének sorsfordulóiról, felejtésre méltó és kiemelkedő személyiségeiről olvashatunk élvezetes stílusban megírt memoárjában, melynek megjelenését sajnos már nem érhette meg. (Gondolat Kiadó, 140,-Ft) Filyó Mihály BÉLYEGGYÜJTÉS Az egyik legnépszerűbb időtöltés, a bélyeggyűjtés alapjaival ismerteti meg kis olvasóit a Hobbi sorozat legújabb könyvecskéje. Szórakoztató formában mutatja be a legfontosabb szakmai „fogásokat”, s számtalan praktikus tanácsot ad, így ötleteket a gyűjtőkör kiválasztásához. Bemutatja a különböző bélyegtípusokat, és megismertet a filatélia alapjaival. Olvasható benne néhány híres és hírhedt bélyeg története, és megtanít olyan játékokra is, melyek bélyegekkel játszhatók. (Móra Kiadó, 45- Ft) HÁH^ewez OTTORINO RESPIGHI Egyiptomi Mária Egyiptomi Mária tizenkét éves korában elszökött otthonról. Alexandriába ment és kéjnő lett. Tizenhét évig élt így, míg egy napon Jeruzsálembe készülő zarándokokkal találkozott, s kíváncsiságból csatlakozott hozzájuk. A Szent Kereszt napján kereste föl a Szent Sír templomát, ám egy különös erő nem engedte belépni a templomba. Végül megjelent előtte az Istenanya, s Mária megtért. Miután korábbi életéért feloldozást nyert, negyven évig élt magányosan a sivatagban, ahol nem sokkal halála előtt találkozott egy Zosimus nevű szerzetessel, akinek elmesélte életét. Az ókeresztény legenda számos mű ihletője lett, s ezt választotta témájául Respighi is, amikor zeneművet kellett írnia egy koncertterem megnyitása alkalmából. A szövegkönyvet barátja - több más művének librettistája - Claudio Guastalla írta. (Az ősbemutatóra végül New Yorkban került sor 1931- ben.) A három részből álló „koncertopera’' kiváló művészek előadásában hallható a lemezen: az Állami Hangversenyzenekart és a Magyar Rádió és Televízió Énekkarát Lamberto Gardelli vezényli. Mária szólamát Kincses Veronika énekli, partnerei B. Nagy János. Miller Lajos. LUDWIG VAN BEETHOVEN C-dúr zongoraverseny Gyakorta idézik Beethoven korai zongoraversenyeivel kapcsolatban, hogy kimutatható bennük a nagy elődök hatása: a B-dúrt (op. 19.) akár Haydn, a - lemezen hallható - C-dúrt (op. 15.) akár Mozart is írhatta volna. Kétségtelen, hogy a fiatal zeneszerző első próbálkozásai ebben a műfajban érettség tekintetében elmaradnak e korszakában komponált zongoraszonátái mögött. Az sem vitatható, hogy a művek zongoraszólama erőteljesebb, s a zenekar lehetőségeit még nem tudta tökéletesen kihasználni a mester. Mindezek ellenére mindkettő remekmű, melyek megelőlegezik a már érett, „igazi” Beethoven zongorakoncertet, a c-mollt (op. 37.). Világhírű előadóművészek szólaltatják meg a lemezen a C- dúr zongoraversenyt: a Bécsi Filharmonikusokat Eugen Jochum dirigálja, a szólista Maurizio Pollini. (Hungaroton) 36 HARANG
