Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-24 / 4. szám
‘Be.ftaranflozó fkKfiíefsenlj A hét kiemelkedő zenei eseményének ígérkezik Perényi Miklós gordonka-, és Lantos István zongoraművész Bach-kamaraestje. 25-én, csütörtökön este a ZENEAKADÉMIÁN a D-dúr szvit (BWV 1012), a G-dúr szonáta (BWV 1027), a d-moll szvit (BWV 1008) és a D-dúr szvit (BWV 1028) hangzik el előadásukban. Medveciky Adóm a Magyar Posta Szimfonikus Zenekarát vezényli a PESTI VIGADÓBAN, 25-én. csütörtökön este. Közreműködnek: Jandó Jenő zongora- és Inhoff Ede trombitaművész. A koncert első felében Schubert remekművű Rosamunda-nyitánya (op. 26) és Schubert-Liszt Wanderer-fantáziája lesz hallható, a második részben Haydn Esz-dúr trombitaversenye és G-dúr szimfóniája (no. 88) szerepel. A zenekar és a karmester, némileg módosítva e programot JÁSZBERÉNYBEN, a Déryné Művelődési Központban is föllép 26- án. pénteken. A változás annyi, hogy a Wanderer-fantázia helyett Boccherini B-dűr gordonkaversenye lesz hallható, szólistája iff. Kertész Ottó. Különös véletlen, hogy nemcsak csütörtökön, de 26-án, pénteken este is elhangzik a PESTI VIGADÓBAN Schubert Wanderer-fantáziája Liszt átiratában, a MÁV Szimfonikus Zenekar - vezényli Gál Tamás — és ugyancsak Jandó Jenő tolmácsolásában. A műsoron szerepel még Schubert közkedvelt h-moll (Befejezetlen) szimfóniája, valamint Beethoven csodálatos 7. szimfóniája (A-dűr, op. 92). Ez a műsor ugyancsak elhangzik vidéken is: 29-én, hétfőn este SZEGEDEN, a Nemzeti Színházban. Külön is említést érdemelnek azok a zenei estek a PESTI VIGADÓBAN, melyekre a Magyar Zeneművészeti Társaság szervezésében kerül sor. 27-én szombaton finn-magyar est, 28-án, vasárnap svájci-magyar est lesz, míg 29-én, hétfőn este izraeli és magyar művek szólalnak meg, kiváló művészeink tolmácsolásában. DEBRECENBEN, a Bartók Teremben Liszt 1866-ban befejezett, részben bibliai, részben liturgikus szövegekre írt, háromrészes Krisztus-oratóriuma lesz hallható, a Debreceni MÁV Filharmonikusok és a Magyar Állami Operaház énekművészeinek előadásában, Strausz Kálmán vezényletével. Szinte BRÓDY SÁNDOR: A tanítónő (Józsefvárosi Színház) A kisszerű provincializmus szorításában élő ember testi-lelki kiszolgáltatottsága árad az író által „falusi életképként” jelölt drámából, melynek hőse egy törékenységében is erős, védtelenségében is legyőzhetetlen nőalak: Tóth Flóra, a tanítónő. A tanítóképzőből kitűnő bizonyítvánnyal, polgári liberális eszmékkel és pontokba szedett életprogrammal frissen kikerült tanítónő már megérkezése napján súlyos konfliktusokba keveredik a dél-alföldi falu jobb köreivel. Nem riad meg a hatalmasságoktól, öntudatosan szembeszáll a korlátolt iskolaszéki vészbírósággal, nem hajtja meg derekát a gőgös-ravasz parasztmilliomos, az öreg Nagy István előtt sem, és képes magasra emelt fővel örökre eltávozni ebből az adysan „magyar ugaros”, szolgalelkű és poshadt vidéki fészekből. A tanítónő címszerepe az ifjú színésznők álma. 1908-ban - az ősbemutatón - Varsányi Irén, később a Jókai Színház 1954-es premierjén Bánky Zsuzsa játszotta el Tóth Flórát, most pedig, 1990 februárjában a Józsefvárosi Színházban Réti Szilvia lesz a címszereplő. (Rendező: Rencz Antal.) ARTHUR MILLER: A salemi boszorkányok (Egri Gárdonyi Géza Színház) Katariikus, mélyen humánus mű A salemi boszorkányok. Ne féljünk a szótól: remekmű. Sokszereplős dráma, ám mindössze négy alakot állít a középpontba az író: Proctort és feleségét, Elisabethet, valamint Hale tiszteletest és az öreg Rebecca Nurse-öt. Ők élik meg a választás drámáját, ők néznek szembe a lelkiismeretükkel, s az ő sorsukban teljesedik be a tragédia. Modelldráma A salemi boszorkányok, mely a boszorkányperekben mutatja meg a XX. század koncepciós pereinek, s a Mc Carthy-izmusnak félelmetes működési mechanizmusát; az intézményesített őrületet. (Rendező: Gáli László.) FiEw NOSZTALGIA (Színes olasz-szovjet film) Andrej Tarkovszkij a film rendezője azt nyilatkozta, hogy ő az orosz jelentésében használja a „nosztalgia” szót, s náluk együttérzést, részvétet, egy másik ember szenvedésével szenvedélyes módon való azonosulást jelöl. A filmnek három hőse van. Gorcsakov, a költő, aki Moszkvából érkezett Olaszországba, hogy anyagot gyűjtsön egy orosz zeneszerző itteni éveiről megírandó monográfiájához, valamint Eugenia, a tolmácsa és Domenico, a falu bolondja. Iránta érez mély részvétet a főszereplő, s vele érez együtt Tarkovszkij, a rendező. Domenico a világvégétől, az emberiség pusztulásától retteg, s végül felgyújtja magát, hogy fényt, hitet sugározzon. így óvja a világot, az emberiséget a végtől. Tarkovszkij is ezt tette. „Felgyújtotta” magát (alkotóereje teljében, fiatalon érte a halál), s minden művében óvta az emberiséget az értelmetlen pusztulástól. Viííeó ÓRIÁS (Színes, amerikai film. Rendező: George Stevens) James Dean az amerikai film üstökös csillaga. („Ő volt a Mozi" - mondta róla Francois Truffaut.) 24 éves korában halt meg autóbaleset következtében, s mindössze három film maradt utána: az Édentől Keletre, az Ok nélkül lázadó és az Óriás. Mindháromban önmagát játszotta el, dühét, lázadását, gyanakvását mutatta meg az általa ábrázolt alakokban. Az Óriásban szegény vidéki fiút alakít, aki váratlan örökségként néhány hold szikes földhöz jut. Arca verítékével öntözi, de egy napon váratlanul rámosolyog a szerencse: a föld olajat rejt, s ő milliomossá válik általa. James Dean régi vágya teljesedett be ezzel a szereppel: végre nem serdülő fiatalt játszott, hanem egy teljes emberi életet, sorsot ábrázolhatott: 51 éves koráig kíséri szemmel a hős sorsát a film, amelyet bemutatása évében, 1956-ban 6 Oscar-díjra jelöltek. (Intervideo) ANGYALI ÜDVÖZLET (Színes magyar film) Nem kis feladatra vállalkozott Jeles András, amikor Madách Az ember tragédiája című műve alapján elkészítette saját látomását a létezés, a küzdés értelméről-értelmetlenségéről, az emberi faj „fejlődéstörténetéről”. Öntörvényű módon nyúlt a madáchi műhöz, továbbgondolva azt, s bátran elhagyva néhány színt, közelebb hozva a mához a klasszikus tragédiát. A film nagy leleménye: a rendező 8-12 éves gyerekekkel játszatatta el a történetet, s a szereplők meglepő érettségről, tehetségről tettek tanúbizonyságot. Örvendetes, hogy a MOKÉP - öt évvel a bemutató után - videokazettán is hozzáférhetővé tette ezt a fantáziadús, különös „Tragédia-varációt.” HARANG 35
