Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-17 / 3. szám

A kisebbségben Az Országgyűlés egyik ülésén, kicsit szokatlan mó­don, Jakab Róbertné, parlamenti képviselő, alelnök, a Lukács evangéliumából idézett. Amikor a véletlen összehozott vele, először azt kérdeztem, hogyan is volt ez?- A képviselők választásáról szóló törvényt vitattuk, éppen Lukács napja után. S hogy szólt az idézet? „Aki hű a kevesen, a sokon is hű, az, aki hamis a kevesen, sokon is hamis az” - mondja kapásból. - Talán ma­gyaráznom sem kell, hogy ezt a többségi nemzetre és a nemzetiségre átültetve értettem, noha az evangé­liumban ez nyilvánvalóan nem ezért fogalmazódott meg így.- Ónt J983-ban választották meg a Magyarországi Szlovákok Demok­ratikus Szövetsége VII. kongresszu­sán főtitkárnak.- Igen. S amikor először jöttünk össze a kollégákkal? hogy bemutat­kozzam, talán véletlenül, háromszor is idéztem a Bibliából. Például a Tízparancsolatból, igaz, kicsit tréfá­san. Ne lopj, mondtam, még a napot sem... Aztán később valami olyas­mit hallottam vissza, hogy végül is párttag vagyok vagy párttagnak ál­cázott vallásos ember? Gondolja csak el, hogy ez 1983-ban volt!- S párttag volt?- Igen. De tizennyolc éves ko­romig mélyen vallásos környezet­ben nevelkedtem. Ez a kis közösség a galgagutai baptista imaház volt, ahol én már óvodás koromtól sza­valtam, énekeltem, a kórusnak is tagja voltam, eljártam a vasárnapi iskolába, mert a szüleim ennek az egyháznak voltak a tagjai. Magam­ról mégsem mondhatom, hogy bap­tista vagyok, mert ebben a vallásban az a „törvény”, hogy felnőtt korban lehet megkeresztelni az embert, ak­kor, amikor azt tudatosan vállalja. Talán ismeri Jézus Krisztus kereszt­ségének történetét. Őt János a Jor­dán vizébe merítette be.- Amikor Öntől megkérdezték, hisz-e, mit mondott?- Azt, hogy kétségeim vannak. Nem vagyok biztos. S a kételkedést ez a vallás maximálisan tiszteletben tartja. így én nem vagyok „bemerít­ve”. Ugyanakkor erről a vallásról csak szuperlatívuszokban tudok be­szélni. Mert a baptista nem dohány­zik, nem iszik, nem jár kocsmába. Ők nem táncolnak, mert ez bűnre csábít - vallják. Jómagam tizenki­lenc éves koromban táncoltam elő­ször. Otthon - nagyon szegény, egy­szerű parasztcsalád volt a mienk - nem veszekedtek a szüleim, csúnya­durva szót a szájukból nem hallot­tam.- Mit jelent a: Ón számára a Bib­lia? — Hallatlanul sokat. Még közép­iskolai tanárként döbbentem rá, mennyi pluszt kaptam gyermek-14 HARAMG

Next

/
Oldalképek
Tartalom