Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-09-01 / 22. szám

TT Pusztul az erdő zonytalanok. Vannak, akik - elsősorban az óceánok ma még ismeretlen szén-di­­oxid-elnyelő képességére, valamint a globális felmelegedést kísérő, s a nap­fénybesugárzást csökkentő általános fel­­hősödésre hivatkozva - kétségbe vonják a felmelegedési prognózisok megbízha­tóságát. Mások arra mutatnak rá, hogy a szén-dioxid feldúsulásának és az általá­nos felmelegedésnek nem csupán hátrá­nyos következményei lennének. Eddig a terméketlen sarkLövezetbe tartozó terü­letek a mérsékelt égövbe kerülnének, másutt, az adott körülmények közepette érvényesülne a szén-dioxicjban feldúsult légkör fotoszintézist serkentő, így ter­mésnövelő hatása. Mindenesetre hatalmas erőfeszítések­re, új szemléletre és az eddig megszokot­tól különböző magatartási formákra van szükség, akár el akarjuk kerülni az elő­­rejelzett változásokat, akár megfelelő módon alkalmazkodni kívánunk hozzá­juk. A gyorsuló folyamatok megfékezé­séhez minden bizonnyal a trópusi őser­dők felégetésének és a hagyományos szénalapanyagú tüzelőanyagok haszná­latának radikális csökkentésére volna szükség, nagyon komoly gazdasági, poli­tikai és az emberek életmódját érintő következményekkel. S mivel ma még bizonytalan, hogy tulajdonképpen mek­kora a veszély, s hogy mik a legfonto­sabb és a legsürgősebb tennivalók, a legfejlettebb országok elsősorban az ég­hajlati változásokat érintő kutatásokra fordítanak óriási összegeket; az Egye­sült Államok például a következő költ­ségvetési évre 1 milliárd dollárt. Ezenkí­vül az ezredfordulóig általánosan be akarják tiltani a globális üvegházhatást fokozó egyéb anyagoknak, így a halogé­nezett szénhidrogéneknek a forgalomba hozatalát, s végül gyorsítani kívánják a különféle fásítási programokat. Ezek az ajánlások hazánk számára is mindenképpen figyelemre méltók és kö­­vetendőek. S mivel az esetleges változá­sok az előrejelzések szerint a Kárpát­medencét és környékét a szárazabb, kontinentálisabb éghajlati övezetbe mozdítanák el, mezőgazdaságunknak a mostaninál jóval szélesebb körű öntö­zésre kell felkészülnie. Ebből a szem­pontból is csak hangsúlyozni lehet a fásításnak a jelentőségét. Mi, hétköznapi emberek pedig a vá­zolt helyzet ismeretében olyan magatar­tást kell hogy kialakítsunk, amely az energiafaló, mindent felégető, a termé­szetet ellenségként, de a legjobb esetben is közömbös idegenként kezelő magatar­tást bűnnek, önmagunk és Isten ellen való véteknek tekinti. FODOR LAJOS ISTVÁN Az üvegházhatás hasznosítása: vízmelegítő (Bojtár Ottó felvételei) HARANG 41

Next

/
Oldalképek
Tartalom