Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-09-01 / 22. szám

Mindenekelőtt: vannak-é? Erre kell felelnünk legelőször. Ha angyaloknak mondunk láthatatlan, a világ - s főleg pedig az emberi élet - folyásába beavatkozó lényeket, akkor azt mondhatjuk: minden vallás állítja létezésüket. Itt válik nyilvánvalóvá az emberi értelem korlátoltsága és a kritika hiánya. A jót, a sikert magunknak tulajdonítjuk, ám ha bajról, az élet visszásságairól van szó, kihagyjuk a közbülső okokat és azonnal Istent vonjuk felelősségre: miért engedi meg ezeket?! Az értelem eme gyöngeségében gyökerezik az angyalok létének említett általános állítása. A felületes elme benépesítette a világot jó és rossz „szellemek”-kel azért, hogy azt, amit tapasztalati okokkal nem képes megmagyarázni, ezekre hárítsa. Angyali kérdések A, ... meggyőződését általában iga­zoló érvnek szoktuk elfogad­ni, de csak akkor, ha ez vala­mely természetszerű vagy az­zal összefüggő szükségessé­gen alapul. így van ez Isten létének állításánál. Akármi­lyen nagy legyen valamely je­lenség magyarázatánál a köz­bülső okok ismeretének hiá­nya, az első - a végső - okot szükségszerűen kell állíta­nunk. E nélkül semmi más nem értelmezhető. A csak külsőleg összefüggő oksoro­zat nem kíván feltétlenül első okot. A tyúk és a tojás dilem­májából senki sem tudja el­dönteni, hogy ezen az úton eljuthatunk Isten létének állí­tásához. Ám a tényleges lét­ben és működésben egymás­nak alárendelt oksorozat ki­mutatása szükségszerűen az első okhoz - amit Istennek mondunk - vezet. Ám ily szükségszerű összefüggés a földi jelenségek és a szelle­mek között nem mutatható ki. Vagyis tudományosan az angyalok léte nem bizonyítha­tó. Aquinói Szent Tamás azon­ban - teológiai érvénnyel - érvel a tiszta szellemek-an­­gyalok létezése mellett. Ugyanis létezésüket a kinyi­latkoztatás igazolja. Ennek megfelelő voltát - továbbá - igazolja a világegyetem szép­' tő­ségéhez és harmóniájához szükséges teljességből. Isten a teremtésben valósította meg eszméit. S azok legfel­sőbb követelménye, hogy megvalósuljon benne az Is­tenhez való hasonlóság, ami a teremtés legfőbb java. A tisz­tán anyagi vagy az anyagi va­lósághoz kötött lények ezt a hasonlatosságot csak tökélet­lenül tükrözik vissza. Tökéle­tes lemásolása csak ott lehet, ha az okozat az ok sajátos létét és erejét képezi vissza. Isten pedig szellemi lény. Ér­telmével és akaratával hozta létre a világot. Kívánatos te­hát, hogy szellemi mivolta is tisztán tükröződjék vissza valamely teremtményében. A kinyilatkoztatás adatát a tiszta szellemi lények létezé­séről tehát bizalommal fogad­hatjuk el, mivel az a bölcselet érveivel is alátámasztható: a világegyetem nem lenne tel­jes és tökéletes, ha hiányoz­nának belőle a tiszta szelle­mek, nem tükrözné vissza Is­ten szellemi mibenlétét és te­remtő erejét. Mindez megje­lenne ugyan nyomokban, de a képmás lemintázása hiá­nyoznék. Az angyalok léte eszerint hittétel formájában biztos. Ezt mint Isten teremtményei­ről állítja a kinyilatkoztatás. Szalay Lajos rajza: Jákob és az angyal Jákob álmában a mennybe vezető létrát látja angyalokkal. Illusztráció az 1494-ben készült Lübecki Bibliából. ► HARANG 37

Next

/
Oldalképek
Tartalom