Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-09-01 / 22. szám

A szép kocsmárosnő és a kereszt A férj illír volt és katona: Constantius Chloros - a feleség: kocsmárosnő és szír: Heléna. Amikor megismerték egymást, az ágyúgolyó fejű római simára borot­vál tságával hódította meg a széles arcú, életvidám, lelkileg mindenre nyitott dre­­panumi vendéglős leányt, Cesareai Eu­sebius - félariánus püspök, Nagy Kons­tantin történetírója - egyháztörténete majdnem egyedüli kortárs forrásunk Helénáról, a vonzóról. A férj és feleség fenti portréját a Vatikáni Éremgyűjte­mény őrizte meg. Hallgatagsága ellenére az éremábrázolás beszédesebb, mint a történész fecsegésébe elrejtett portré. Eusebius a császárnak hízelegve minde­nütt Konstantin alakját igyekszik ki­emelni, állítván, hogy Heléna követte volna fiát a kereszténységbe, holott va­lójában ő nevelte az új eszmény vonzási köréhez. Konstantin teljesen anyja mása volt - pénzérmei tanúskodnak erről. A leg­­meghökkentőbb szír császár, aki valaha is a birodalom trónján ült. Valóságos imádatot, „Isten földi másának” kijárót követelt meg magának. Az anya viszont nagyon is jól tudta: ő hozta a világra a nisi táborparancsnok fapalotájában, és hogy fia útjait az apja készítette elő szilárd, egyszerű okossággal. Láthatta, hogy a fia lépéseiben mennyi a hatalmi és politikai érdek. Konstantin vérontás­sal szerezte meg és stabilizálta hatalmát. Heléna az egyetlen, aki mindezekkel szembesíteni merte és tudta. Konstantin ettől kezdve mintha engesztelni akarná őt valamiért. És Heléna is, mintha en­gesztelni akarná Istent a fiáért. Ezért zarándokolt Jeruzsálembe, roppant fá­radalmaknak kitéve magát, ahol egyko­ron Jézus vándorolt. Heléna Betlehem­ben templomot emeltetett a születési barlang domblejtőjén. Mintha tudná: fia hatalma elmúlik, de az a Kisded, aki itt jött világra, nem. Jeruzsálemben temp­lomot épít az Olajfák hegyén, ahol az apostolok aludtak, míg Krisztus vérrel verejtékezett. Vajon megvan-é még Krisztus keresztje, amin kiszenvedett a világ bűneiért? A városbéli zsidóság körében élt még az a hagyomány, hogy a T alakú geren­dákat egy üres, beomlott, hajdani cisz­terna mélyére dobták és kövekkel te­mették be. Ezekre a város ostroma - Kr. u. 70 és 113 - ontott újakat. Elő is kerültek a gerendák a többölnyi bolyga­­tatlan kőréteg alól. Heléna Keleten hagyta egy részüket, a többivel meg Jeruzsálemből Kis-Ázsia felé vonult. Egyszerű, sötétbarna ruhában: az özve­gyek és a diakonisszák köntösében, nem mint császárné, hanem mint visszatérő zarándok vitette magát - majd nyolcvan­­évesen. Átment Drapenumon, amit tisz­teletére fia Helenepolisznak nevezett el. Érdekes a milánói Ambrus püspök beszédében megörökített vélemény er­ről az utazásról. Úgy tudja, hogy a postakocsik utasait, kocsisait és a fuva­rosait kiszolgáló vendéglős leány szülei halála után a fogadó tulajdonosa lett. S mint ilyen „nemes lelkű fogadósnő meg­ismerte a Lelkek Vendéglátóját - aki szintén meggyógyította volna a rablók­tól meggyalázott utas sebeit...” így Ambrus. Heléna Rómába vitte Krisztus ke­resztjét, abba a Sessoriusi palotába, amely halála után a „Santa Croce Geru­­lasemme” temploma lett - ez a Szent Kereszt első temploma a földön. Történelmi tény: ezt a keresztereklyét három részre osztották. Az egyik Jeru­zsálemben maradt, amit a perzsák ké­sőbb elraboltak és Heraklius császár visszaszerzett: a másik Konstantiná­­polyba került, amit Nagy Konstantin szobrába beillesztettek: a harmadik pe-Megrendelőlap Megrendelem a HARANG című lapot.................példányban, és kérem az alábbi címre kézbesíteni: Megrendelő neve:.................................................................................................................................... Címe: .................................................................................................................................................... város, község ...................................................................................................................................................utca, tér .......................hsz.............................em...........................ajtó.....................................irányítószám Az előfizetési díjat részemre küldendő postautalványon egyenlítem ki. Előfizetési díj: egy évre 624 Ft fél évre 312 Ft negyed évre 156 Ft egy hónapra 52 Ft A megrendelőlapot borítékban, bérmentesítve az alábbi címre kérjük feladni: Hírlapelőfizetési és Lapellátási Iroda Budapest 1900 Lehel út 10/a. 16 HARANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom