Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-08-13 / 21. szám
/ A balassagyarmati ünnepséget a vármegyeháza előtt rendezték meg Az Aranyvonat útja a szentévet követően is folytatódott. így 1939. február 6-án érkezett Balassagyarmatra, Nógrád vármegye akkori székhelyére, ahol a felvételek készültek. V. B. A keresztény Magyarország születése az első ezredfordulóra esik. Arra az esztendőre, amelyben a középkori Európa egysége - a történészek egyetértése alapján - kialakultnak tekinthető. Századok munkájába telt, míg a széthullott római birodalmat, annak szociális rendjét és műveltségi szerkezetét egy új „egység” pótolta. Ez az új európai egység a teokratikus jellegű keresztény-középkori királyság keretében alakult ki. Útban az európaiság felé A magyar államalapítás egyfelől részese, másfelől következménye volt a nagy európai átalakulásnak. Részese: mert a pacifikálódó és civilizálódó Európa teljesebbé vált azáltal, hogy a keresztény állam- és társadalmi rend a Duna völgyében is gyökeret vert. Ugyanakkor következménye is: annak a hatalmas fejlődésnek, ami Esztergomban Szent István király uralma alatt tetté vált, mert a magyarság nem ölthette volna magára az új, országokat és lelkeket hódító rendszer formáit, ha a középkori egység nem ölelte volna már magához a száz évvel korábban Ázsiából áttelepedett magyarokat is. A normann, a bizánci és a nyugati iszlám művelődési kör között - mint az igazi és az újkorig érvényes nyugat-európai szellem otthona és középpontja - kibontakozott a „nyugati kultúra köré”. Ebben helyet talált Franciaország és Belgium, Anglia, Németország nyugati fele és Lombardia. A XI. század hajnalán három nyíl irányult e körből kelet felé, hogy az európai egység legfrissebb hódításait jelezze. E három nyíl: Lengyelországot, Cseh- és Magyarországot célozta meg. Még nem is oly rég történeti közhelyként fogadtuk el azt a némiképp egyszerűen ábrázolt tételt, hogy a „pogány magyar Vajk, aki a kereszténység felé hajló atyjának: Géza fejedelemnek óhajára felvette a szent keresztséget és az István nevet, népét általvitte a nyugati ^ kereszténységbe, e fontos elhatározása V HARANG 7 ÁLLAMISÁGUNK SZÜLETÉSI OKMÁNYA
