Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-03-07 / 10. szám
Németh Zsolt, választmányi tag a Fiatal Demokraták Szövet - ségének álláspontjáról Dani Éva felvétele juk helyesnek, ha ezeknek a rétegeknek az érdekképviselete beilleszkedik az általános választójogi törvény alapján létrehozott rendszerbe.- Szükségesnek tartja-e a FIDESZ az új lelkiismereti és vallásszabadságról szóló törvényt?- Jelenleg, amikor Magyarországon nemcsak beidegződések, hanem az intézményi csontvázak és mechanizmusok is léteznek, fokozottan szükség van egyfajta pozitív megkülönböztetésre az egyházakkal, a vallásos emberekkel és a hit gyakorlattal kapcsolatosan. Ezért az átmenet hosszúra nyúló időszakában szükség van egy ilyen típusú szabályozásra. A vallásügyi törvény rendkívül liberális, és megteremti azokat a feltételeket, amelyek egy modern európai Magyarországon szükségesek.- Az egyházi tulajdon, az egyházi ingatlanok. iskolák visszaadásával kapcsolatban milyen álláspontot képvisel a FIDESZ?-Az egyházak annak függvényében kapják vissza tulajdonaikat, iskoláikat, hogy milyen tevékenységet képesek ellátni. Helyre kell állítani a szerzetesrendeket, nyomdákat, és sorolhatnám... Ez az elv nem azonos azzal, hogy mindent visszaadni. hanem sokkal inkább azt jelenti, „Államtól mentes egyházat és egyháztól mentes ” magyarországi helyzetet, Ideálisnak és teológiailag megalapozottnak azt tartom, ha el van választva a politika, a vallás és egyház. A papok a szószéken az Evangéliumot hirdessék és ne politikai programbeszédet tartsanak; a politikusok pedig lelki és normális instrukciók helyett a politika és a hatalom kérdéseiről fejtsék ki véleményüket a politikai pódiumokon. Mégis, a jelenlegi helyzetben, amikor még mindig nincsenek elválasztva a politikának és a gazdaságnak, így az egyházaknak és a vallásnak sem a működési területei, még politizálásnak számít az állampolgár minden lélegzetvétele. Az is politikai állásfoglalás, ha valaki kijelenti, hogy elhatárolja magát a politikától. A választásokon való részvétel kérdésében az a véleményünk, hogy amennyiben egyes lelkészek vagy hívő emberek elhivatottságot éreznek a politikai szerepvállalásra, ehhez részünkről semmiféle fenntartás nem fűzhető. Annál is inkább, mert az egyházon belül fokozottan jelen van az úgynevezett hatalomátmentés. Az egyház mind a mai napig fokozottan őrzi a sztálinista egyházpolitika jegyeit. Nagyon erős a hierarchizáltság, még azokban az egyházakban is (pl. protestánsoknál) amelyeknek jellegzetessége a világi jelenlét és világi és egyházi jelenlét viszonya. Félő, hogy a választásokon az eddigi egyházi vezetést listán bejuttatják, mintegy becsúsztatják a parlamentbe, és meggátolják, hogy esetlegesen az alsó papság köréből olyanok kerüljenek a törvényhozásba, akik mind az egyház, mind a társadalom politikájára vonatkozóan radikálisabb álláspontot képviselnek. Ezt mi feltétlen igazságtalannak tartjuk. Vagyis: a nemzetiségeknek és az egyházaknak a parlamentbe juttatására - amíg Magyarországon egykamarás parlament van - azt tarthogy amennyiben a tevékenysége megköveteli, rendelkezzen ezekkel az eszközökkel. Tehát semmiképpen nem vagyunk az 1947-es állapotok, még inkább nem az 1945-ös állapotok visszaállításának a pártján, tekintet nélkül arra, hogy milyen körülmények között és milyen intézményekre vonatkozott a tulajdon. — Az egyházi iskolák és az egyházi oktatás szerepei éről miként gondolkodnak? — Az egyházi iskolák helyreállítását olyen mértékben tartjuk szükségesnek, amennyire az egyházakban kapacitás van erre. Az egyházi iskolák támogatására vonatkozóan fontos, hogy az általunk képzelt fejkvótás típusú oktatási támogatást meg kell kapniuk az egyházi oktatási intézményekben tanulóknak is, lévén az oktatás finanszírozása jelentős költségvetési feladat. WEININGER ANDREA HARANG 3
