Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-02-28 / 9. szám

- Kik közül kerülnek ki az Ónok „páciensei?”- A skála rendkívül széles. Nem csak a perifériára szorult, alkoholista, gyenge akaratú vagy idegzetű, magányos bajba jutott hív minket. Személyes beszélgetéseim során is a legkülönbözőbb korú és érdeklődési körű, intelligenciájú emberekkel „találkoztam”. Emlékszem, a legfiatalabb hívóm egy ötéves kisfiú volt, aki gyógyíthatatlan betegségben szenvedett, a legidősebb pedig egy kilencvenen túli asszony. Vannak visszatérő hívőink. Vagy azért, mert már kaptak segítséget, megnyugvást, jó szót, vagy mert újra kilátástalannak érzik az életüket. Az újra jelentkezők természetesen nem tudják a mi nevünket, azonosítási számunkra, vagy fantázianevünkre hivatkozva kérhetnek minket.

Persze akad tréfálkozó, de gyakorlott munkatársaink azonnal észreveszik, ki az.- Nem lehet könnyű állandó lelki-fizikai készenlétben várni a hívásokat és mindig a helyzetnek legmegfeleló'bb választ adni.- Valóban rendkívül komplex feladat. Nem állítom, hogy rendkívüli emberek kellenek hozzá, de mindenképpen rendkívüli felkészültség, az átlagosnál sokkal nagyobb emberismeret, emberszeretet, empátiakészség, türelem és nagy önismeret.- Mindezt hol és miképpen lehet megszerezni?- Aki erre a szolgálatra jelentkezik, minden bizonnyal mélyebb indíttatást érez magában, hogy másokon segítsen. Persze nem jelent egyúttal alkalmasságot is. Erre a feladatra készülni kell, mégpedig állandóan. A hozzánk jelentkező „kész” pszichológust vagy pedagógust mi mintegy két esztendeig még tovább képezzük. Ezen a telefonvonalon tragédiák sora, összekuszált, széttört sorsok - maga az élet pereg le naponta, óránként és percenként. És ezt elviselni a vonal mindkét végén nagy teher.- Kik és mikor telefonálnak leggyakrabban ?- Megfigyeléseink szerint délután nagyobb a forgalom, és a hét elején. Több a női hívó, mint a férfi. Az összes hívásnak mintegy 35 százaléka az „öngyilkos” és „krízis” hívás. De hívnak minket szerelmi csalódottak, elhagyottak, családi- és munkahelyi problémákkal küszködök.- Megenged még egy kérdést? Ha Önök közül valakinek kátyúba jut a sorsa, elfogy az erőtartaléka, vajon hova, kihez fordul lelki segélyért?- Mi sem vagyunk bebiztosítva váratlan és súlyos élethelyzetek ellen. Nekünk is lehetnek gondjaink, hiszen a telefonvonalnak ezen a végén is emberek vannak, akik ha nem képesek a saját értékrendjük szerint úrrá lenni problémáikon, akkor egymástól kérnek segítséget. Mi csoportokban dolgozunk, ez nélkülözhetetlen az egységes szemlélet miatt, és azért, hogy nekünk is segítsen valaki, ha szükséges. Megbeszéljük a gondokat egymással, hogy a 122- 9600-as telefonszámon Önök bármikor hívhassák a lelkisegély-szolgálatot.

LEOPOLD C.YÖRC.YI