Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-02-07 / 6. szám
Politizáljanak-e a papok? I. B. 47 éves rabbi, közepes nagyságú hitközség vallási vezetője nyilatkozik:- A leghatározottabban ellene vagyok annak, hogy a rabbi politizáljon. Felfogásom szerint a rabbinak, a hitközség szellemi, vallási vezetőjének mindenkor meg kell őriznie közössége előtt pártatlanságát. Hogyan tudja azt megőrizni, ha valamelyik párt színeiben lép a politikai küzdelmek porondjára? Biztos, hogy a hívei között jócskán lesznek, akik más párthoz húznak, hisz a demokráciának éppen az a lényege, hogy nem uniformizálja a társadalmat.- Nem szüneteltetheti párttagságát akkor, amikor a templomba lép? Ma már a pártok nem követelik az állandó propagandát, mint a sztálini időkben.- A politizáló rabbi vagy pap mondhatja ezt, csak hitközsége nem hiszi el neki. Mint ahogy a valóságban ez így is van. Önkéntelenül belevisz valamit a beszédeibe, templomi megnyilatkozásaiba is a maga politikai meggyőződéséből. Ez pedig mindenképpen elidegenítheti őt a híveitől. Még ehhez hozzáfűzhetem, hogy a zsidó származású politikus általában, sokkal inkább az érdeklődés középpontjában áll, mint más ember. Sajnos ez Közép-Kelet-Európában évszázados tapasztalat. Beidegződött előítéletek határozzák ezt meg. így van ez a világi embereknél. Természetesen a rabbival kapcsolatban ez még fokozottabban érvényesül. Egy kis történet is alátámaszthatja állításomat. Bárczy István és Vázsonyi Vilmos együtt intézték Budapest főváros ügyeit, mint a törvényhatóság vezető képviselői. Nagy építkezéseket irányítottak és számos utat modernizáltak. Két pesti polgár sétált az utcán és látták a serény munkát, hogyan aszfaltozzák a munkások a gyalogjárót. Megszólalt az egyik: - Nagyszerű ember ez a Bárczy, évszázados elmaradottságot küszöböl ki. Elvezet lesz sétálni fővárosunk utcáin. Ahogy mennek és beszélgetnek, elbotlik ugyanez a polgár az egyik macskakőben, amit kiemeltek a régi burkolatból. Alaposan megüti a lábát és dühében felkiált: - Az ördög vigye el ezt a rohadt Vázsonyit!- Pedig Vázsonyi nem is volt rabbi! -A. S. 34 éves, egyik fővárosi templomkörzet rabbija. Szerinte politizálhat a rabbi. Persze, nem mint vallási vezető, hanem mint magánember.- Hogyan egyeztetheti ezt össze azokkal a híveivel, akik más véleményen vannak?- Miért ne tehetné? Mindenkinek joga van ahhoz, hogy kifejtse a maga véleményét. Egy rabbi nem lehet hátrányos helyzetben azért, mert az egyházi pályát választotta.- Nem viszi be ezzel a politikát a templom falai közé, ami semmi esetre sem előnyös?- Véleményem szerint ez nem a rabbi állásfoglalásától függ. Az istentiszteleteken nyilván nem keli beszélnie a maga politikai meggyőződéséről. Egyébként a politika bent van a Hitközségben is. Hisz már ott is vannak pártok, ellentétes csoportok. Ehhez még hozzátehetem, hogy Auschwitz után minden zsidónak politizálnia kell. Bemard Malamud írja a Fixier című regényében, hogy nincs politikamentes zsidó. Mert főleg neki nem mindegy, hogy milyen rendszer van uralmon és kik akarják a sorsát irányítani. A zsidó ember az életével politizál. Ezért egy rabbi sem húzódhat vissza az állásfoglalás-mentesség kényelmes sáncai mögé... DOMÁN ISTVÁN Kőbányai János felvétele HARANG 5
