Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)
1990-01-03 / 1. szám
Oíoí-mi Mi újság a British Múzeumban? A londoni eső más mint a többi. Alattomosabb, mivel bőrünk alá fújja a szél a sűrűbb, apróbb esőcseppeket. Kifordítja az esernyőt, megkeresi a ruha réseit. Ezért hát bemenekültem előle a British Múzeumba, a két kőoroszlán őrizte hátsó kapuján. Gondoltam, megnézem, hogy mi újság a múzeumban. Korábbi tapasztalataim alapján tudtam, hogy itt mindig akad valami új, hiszen a 236 esztendős örökifjú mindig tartogat valami különlegesen érdekeset. Most nem fakuló művészettörténeti ismereteimet akartam rendszeres tanulmányokkal kiegészíteni. Ahhoz kevés volt az időm. Csak nézelődtem, és az új-ság után érdeklődtem. Az első meglepetés Sir John Addis (1914—1983) nemrég megnyílt iszlám galériája, mely a korábbi gyűjteményt egészítette ki. A gyűjtemény most képet ad az iszlám művészet különböző régióinak fejlődéséről. Különösen a korai anyaga gazdag, és tanulságokkal terhes - hogyan lett az írás a művészet tárgya, ami háttérbe szorította az embert? A múzeum épületében van a British Library csodálatos gazdagságú kéziratgyűjteménye, melynek mini-kiállításai sok gyönyörűséget szereznek az érdeklődőknek. A mostani szenzáció a Cranmer-kiállítás, melyet három világhíres gyűjtemény, a Cambridg-ei Egyetem Könyvtára, a Lambeth Palota Könyvtára - ez az anglikán egyház fejének a székhelye — és a British Library hozott létre. Thomas Cranmer (1489-1556) volt az első, Rómától elszakadó „anglikán” érsek, igazi reneszánsz hős, akinek jelentős egyháztörténeti szerep jutott. Ritka kincsek idézik alakját. Egy Cambridge-i szószék, amin az első angol reformátorok prédikáltak, huszonhat könyv csodálatos gyűjteményéből - ami ritkán volt együtt eddig. De látunk néhány tartós kiállítást a korai holland könyvekből és kéziratokból, a kelet-európai ősnyomtatványokból is (köztük Komjáthy Benedek, Pál leveleinek fordítása 1533-ból). Nehru születésének centenáriumára emlékeztet egy kis kiállítás értékes fotókkal, képekkel, valamint Haydn és Anglia kapcsolatára utaló dokumentumokat tanulmányozhatnak a zenetörténész hajlandóságú látogatók a Crawford teremben. A térképek szakértői is találnak érdeklődésüknek megfelelő kiállítást. A „Hogyan használjuk a térképet?” című kiállítás szemmel láthatóan népszerű, a Hereford-i világtérkép, mely 1280 és 1289 között készült talán Lincolnban, az ez évi kiállítási idény egyik szenzációja. Egy maketten a jövő British Library-ját láthatjuk, mivel a kincseket rejtegető gyűjtemény kinőtte a British Múzeumot. Az Euston Road-on, az inkább várkastélyra, mint pályaudvarra hasonlító St. Pancras mellett már épül az új nyolcszintes könyvtárépület, mely 75 765 nv-es hasznos teret ad, és 11 millió könyv elhelyezésére lesz alkalmas. Aki a számokra kíváncsi, azt is megtudhatja, hogy 10 millió tégla kell ehhez az óriási épülethez. Közben a régi épület megújul. Az egyiptomi gyűjtemény termét festik, a nyugat-ázsiai részleg pedig most újult meg, frissült fel. A pezsgő, eseményekkel teli múzeumi élet mozgatója a British Múzeum baráti köre, melynek anyagi támogatása a múzeum költségvetését gazdagítja. A baráti kör műkincseket vásárol; a múzeum expedícióit támogatja, mely Madagaszkár etnológiai arculatát kutatja, segíti a gyerekeket abban, hogy megszeressék a múzeumot. Talán ez az egyik legfontosabb programjuk. Mindig jókedvű gyerekzsivajtól hangos az épület. A londoni iskolák tantervűkbe beépítik a British Múzeumbeli látogatásaikat. Ellenszolgáltatásként nemcsak szabad belépést, gyönyörű kivitelű magazint kapnak a tagok, hanem kutatótúrákon is részt vehetnek. Igaz, hogy a patronálok 1000 fontos belépője itt is nagy pénz. A British Múzeumban mindig történik valami. Most a kelta fémművészet remekeit állították ki, valamint beszámolnak egy ókori palesztinai városban Zarathan-ban (Teli es-Sa’ idiyeh) folyó ásatásokról. Mire kisütött a nap - Londonban ugyanis nagyon változékony az időjárás -, sok prospektussal, képpel, jegyzettel felszerelkezve mentem tovább. Nálunk sem ártana, ha nagyhírű múzeumainkban hasonló ötletességgel történne valami. (Vagy talán történik is, csak mi nem tudunk róla?) GAALPÉTER HARANG 15
