Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-01-24 / 4. szám

Szinte Gábor: TEMESVÁRI GOLGOTA

Hálaének az ellenségektől lett szabadulásért és további segítség kérése

Dicsérlek Uram teljes szívemmel, hirdetem minden csudatételedet.

Örülök és örvendezek tebenned, zengedezem, oh Magasságos, a te nevedet;

Hogy az én ellenségeim meghátráltak, elbuktak és elvesztek a te orczád előtt;

Hogy véghezvitted ítéletemet és ügyemet: az ítélőszékben ültél, mint igaz bíró.

Megdorgáltad a pogányokat, elvesztetted a gonoszt: nevőket mindörökre kitörölted.

Az ellenség megszűnt, elpusztult örökre; és a városoknak, a miket feldúltál, még az emlékezetök is elveszett.

Az Úr pedig örökké trónol, ítéletre készítette el az ő székét.

És ő megítéli a világot igazsággal, törvényt tesz a népeknek méltányosan.

És lesz az Úr nyomorultak kővára, kővár a szükség idején.

Azért te benned bíznak, a kik ismerik a te nevedet; mert nem hagytad el, Uram, a kik keresnek téged.

Zengjetek az Úrnak, a ki Sionban lakik; hirdessétek a népek között az ő cselekedeteit.

Mert számon kéri a kiontott vért, megemlékezik rólok, nem feledkezik el a szegények kiáltásáról. Könyörülj rajtam, Uram! lásd meg az én nyomorúságomat, a mely gyűlölőim miatt van, a ki felemelsz engem a halál kapuiból;

Hogy hirdessem minden dicséretedet Sión leányának kapuiban; hadd örvendjek a te szabadításodban. Besüllyedtek a pogányok a verembe, a melyet ástak; a hálóban, a melyet elrejtettek, megakadt a lábok.

Megismertetett az Úr, ítéletet hozott; a gonoszt annak kezemunkájával ejtette el.

Seolba jutnak a gonoszok, oda minden nép, a mely elfeledkezik Istenről.

Mert a szegény nem lesz végképpen elfelejtve, a nyomorultak reménye sem vész el örökre.

Kelj fel Uram, ne hatalmasodjék el a halandó; ítéltessenek meg a pogányok te előtted!

Rettentsd meg. Uram, őket; tudják meg a pogányok, hogy halandók ők!

(9. zsoltár)

HARANG 3