Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-12-01 / 25. szám

A toledoi Puerta del Sol Bölcs Náthán példázata a három vallásról Gotthold Ephraim Lessing 1779-ben írt színművében, a Bölcs Náthánban Szaladin szul­tán azt kérdezi a zsidó kereskedő­től, melyik vallást tartja a legiga­­zabbnak, a keresztényt, a zsidót vagy a muzulmánt. Náthán egy történettel válaszol: Egy apának három fia volt, akiket egyformán szeretett. Halá­lát érezvén közeledni azon töp­rengett, hogy őseitől öröklött bű­vös erejű gyűrűjét melyikükre hagyja. Végül is úgy döntött, hogy egyiküknek sem kedvez a másik kettő rovására. Gyűrűjéről két másolatot készíttetett, melye­ket senki sem tudott megkülön­böztetni az eredetitől. így mind­három fiú azt hitte, hogy ő örö­költe azt a gyűrűt, mely kedvessé teszi viselőjét Isten és ember előtt. Elmentek a bíróhoz, hogy ő ítélje meg, melyiküké a valódi. Az ítélet így hangzott: A bűvös gyűrű azé, aki mentes minden előítélettől, aki leginkább megbe­csüli másik két testvérét. Toledo, Ötszáz évvel ezelőtt fa­natikus katolikusok elűz­ték Spanyolországból a zsidókat, akiknek utódai a három nagy világvallás megbékélésének szelle­mében készülnek meg­emlékezni az évforduló­ról. Toledo városában közismert az a tör­ténet, amely egy régi kulcsról szól: két amerikai járt házról házra a zsidó ne­gyedben ezzel a kulccsal, míg végül a Santa Maria il Blanca utca tizes számú házának kapuját sikerült vele kinyitni. A sok generáción át megőrzött kulcs tulaj­donosa megtalálta a házat, amelyből ötszáz évvel ezelőtt kiűzték őseit. A világon szétszórtan élő szefárd zsidók közül sokan őriznek ilyen apáról fiúra szálló rozsdás kulcsot. (A szefárd szó a ’sefarad’-ra vezethető vissza, mely hébe­rül spanyolt jelent.) Kasztíliai Izabella és Aragóniái Ferdi­­nánd 1492. március 31-i rendeletében megparancsolta, hogy azok a zsidók, akik nem térnek át a keresztény hitre, hagyják el Spanyolországot. Jichak Navon, Izrael volt elnöke sze­rint a jeruzsálemi szentély lerombolása és a náci holocaust között ez volt a zsidóság történelmének legnagyobb tra­gédiája. A „katolikus királyok” parancsa több volt, mint a pogromok hosszú sorának betetőzése. Rendeletükkel tizenkét év­század történelmét szakították meg. Az első zsidók ugyanis a föníciaikkal együtt érkeztek az Ibériai-félszigetre. A közép­korban a zsidó kereskedők, iparosok és értelmiségiek alkották a középréteget a háborúzó arisztokrácia és a muzulmá­nok, illetve a parasztság között. A 10. és 15. század közötti Spanyolor­szágban a katolikus, a mohamedán és a zsidó vallás példaszerűen békés egység­ben, szoros kapcsolatban élt együtt. A zsidók muzulmán öltözéket viseltek, sok zsidó költő és író arabul és héberül írta műveit. Mose ben Maimon orvos és filozófus Maimonides néven nagyrabe­­csült tudósként oktatott a granadai kali­­fátus egyetemén. A 11. században Észak-Afrikából egy mohamedán fundamentalista mozgalom hullámai csaptak át a granadai kalifátus­­ba. Az almoravidák elűzték a zsidókat, akik elsősorban a katolikus Kasztíliába, Katalóniába és Mallorcára menekültek. Toledóban - a szefárdok „nyugati Je­ruzsálemében” - a vallási türelem idő-36 HARANG

Next

/
Oldalképek
Tartalom