Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989-12-13 / 2. szám
A „szegények orvosa” és Körmend A Batthyányiak címerében fiait etető pelikán látható. Körmenden már nem találkozunk pelikánokkal, azelőtt még csapatostul érkeztek Szlovéniából. Annál több viszont a gólya. A körmendiek azt állítják, a vendégeket nem a gólya hozza. A buszból kiszálló turistákat a helybéliek megmosolyogják, de nem nagyon értik, hogy miért éppen a fejüket hátravető, kelepelő gólyákat fényképezik, az amúgy csak vásárlásra átrándult szomszédok. A vándormadarak mellett a városka sorsa száz szállal kapcsolódott a Rábához, az utakhoz és a vár urainak, a Batthyányiaknak történetéhez. A történelem viharai lecsendesültek. Az utazó fellelheti a letűnt századok nyomait és tanúja lehet az új törekvéseknek. Bár legtöbb idegen - jöjjön akár Grazból, vagy tartson éppen ugyanoda - az Őrség kapujában sétáljon az ódon házak között, de gazdagabb lesz e történelmi kisváros nyújtotta élményekkel. Az Őrség kapujának nevét, a Curmand terra regist egy 1238-ban kelt oklevél említi először. Lakosságát vend néptöredékek és az Őrvidékhez telepített magyarok alkották. IV. Béla a tatárjárás után 1244-ben emeltette városi rangra a települést és templomot építtetett. 1345-ben 1. Lajos királytól Körmend polgárai vámmentességet kaptak, majd tizenhét évvel később egy írásban a királynő városaként említik. A XVI. század fordulóján a település az Erdődyek tulajdonába került. 1595-ben rövid időre a föld királyi birtok lett. 1606-ban Rudolf a várost Batthyány Ferencnek, a dunántúli hadak főparancsnokának adományozta. Ahogy fokozódott a török veszély, úgy nőtt a vár jelentősége. 1664-ben Batthyány Ferenc, Nádasdi Pál, Eszterházy Pál az ide összevont horvát és francia csapatokkal együtt Körmendnél viszszaszorították a törököt a Rábától, s így a végső csata áttevődött Szentgotthárdra. A környék megtartása egyben Bécs védelmét is jelentette. Emléktábla a Dísz téren Mihalik Tamás és Tamaska Gyula felvételei Körmend aztán a Rákóczi szabadságharc idején többször cserélt gazdát, így a császárhű Batthyányiak várkastélya nem került rá az I. Lipót által elpusztításra ítélt várak listájára. A középkori eredetű négy sarokbástya, valamint épületrészei az első emeiet magasságáig megmaradtak. Ezek alkothatták alapját a Bathyány várkastély kialakításának, amely Vas megye egyik legszebb barokk és klasszicista stílusú épületegyüttese. Témánk nem a kiemelkedő Batthyányiak szerepének ismertetése, hanem a „szegények orvosának” bemutatása. Batthyány László gróf 1870. október 28- án született Dunakilitin. Apja, a mosoni főispán, elhagyta feleségét és tizennégy gyermekét. Lászlót mélyen érintette apja „távozása”. Állítólag nem volt különösebben jó gyerek, jó tanuló. Azonban édesanyja vallásossága alapozhatta meg Batthyány László egész életére szóló Szűz Mária szeretetét. Szinte vallásosságával egy időben, még kamaszkorában fordult érdeklődése az orvoslás felé. Gyógyszereket kotyvasztott, testvéreit, barátait „gyógyítja”. A gyógyászat és a hitélet itt kapcsolódik össze, számára örökké: csak a szeretet gyógyít. „Lehet prófétáló tehetségem, ismerhetem az összes titkokat és mind a tudományokat, hitemmel elmozdíthatom a hegyeket, ha szeretet nincs bennem, mit sem érek.” (Szent Pál: Korinthusiakhoz írt első leveléből 13. 2.) Talán sokakat érdekel, hogyan került a Batthyány név mellé a Strattmann? Batthyány Ádám 1692-ben vette nőül Strattmann Eleonóra grófnőt. A Strattmann nevet elsőszülötti jogukon örökölték. Ádám fia Károly 1769-ben kapta a hercegi rangot. Batthyány-Strattmann László Bécsben folytatott gazdasági, bölcsészeti és orvostudományi tanulmányokat. 1900-ban avatták orvosdoktorrá. 1902-ben Köpcsényben 24 ágyas, jól felszerelt kórházat rendezett be. Elsősorban sebészeti és szemészeti műtéteket hajtott végre. 1915-ben örökölte hercegi rangját. Mai életünkben, a mindennapi események között talán nehezen érthető egy hír: folytatják Batthyány-Strattmann László herceg boldoggá avatási perét. Most feltehetnénk a kérdést: egy herceget, vagy egy orvos-herceget avat boldoggá magyarországi útja során a pápa? Batthyány-Strattmann esetében más a helyzet. Egy ember arra használja fel polgári foglalkozását, hogy jót tegyen. Egy herceg, aki orvos, aki nemcsak ingyen kezeli a szegényeket, hanem még „fájdalomdíjaf ’ is fizet nekik. Batthyány saját pénzén kórházakat alapított, húszezer műtétet végzett, és minden műtét előtt imádkozott. A trianoni békeszerződés után a herceg családjával körmendi birtokára települt, és a kastély egyik szárnyépületében nyitotta meg szemkórházát. Jövedelmének jelentős része a kórházra és a szegények ingyenes gyógyítására ment el. Szenvedélye volt a gyógyítás. „Csak az igazság győz, és csak a szeretet gyógyít” - vallotta Paracelsussal. Ez év októberének végén Budapesten a világ minden tájáról összegyűltek a Batlhyány-család tagjai, hogy leróják tiszteletüket a szent életű orvos-herceg előtt. Október 27-én a budavári Mátyás-templomban Várszegi Asztrik esztergomi segédpüspök celebrált misét. Szombathelyen pedig megalakították a Keresztény Egészségügyiek Batthyány László társaságát. Talán idővel elérjük azt is. hogy a körmendi kastélyban ismét kórház lesz és máshová telepítik a cipőgyárat. A pelikánnal és a gólyákkal kezdtük. Hadd említsem meg végül, hogy Körmenden páratlan értékű madárgyűjteményt is láthatunk. Molnár Lajos sokszáz hazai és idegen tájról származó madarat állított ki múzeumában, amely az ország első ilyen jellegű gyűjteményei közé tartozott. Sajnos, a második világháború alaposan megtépázta. A pelikán nemcsak a múzeumban, hanem rövidesen a kastély homlokzatán is látható lesz. A gólyák pedig hűségesen visszatérnek minden tavasszal. PETI IŐ SÁNDOR HARANG 5
