Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
Egy idős művész, aki csendben szolgál a széppel Kezdj el élni! NÉGY KERÉKEN „Hány keréknek kell defektet kapni ahhoz, hogy a gépkocsi leálljon?” - azzal a költői kérdéssel fejezte be előadásait dr. DeWayne Butcher amerikai orvos a Kertészeti Egyetemen. A Mark A. Finley adventista evangelizátor által vezetett sorozaton hatezer ember fordult meg, s esténként 1500-1800 ember tette magáévá a kampány jelszavát: Kezdj el élni! Hogy kerül ide a négy kerék? Az ember élettevékenységeinek - az előadók szerint is - négy dimenziója van: fizikai, szellemi, közösségi és lelki, amihez szorosan hozzátartozik a vallás is. Ha a szó legteljesebb értelmében élni akarunk, akkor egyformán szükségünk van a fizikai és a szellemi egészségre, a rendszerezett közösségi kapcsolatokra, valamint a lelki békességre. Ha e négy közül bármelyik megromlik, az egész ember boldogtalanná lesz. Ebből a felismerésből táplálkozik az az evangelizáló gyakorlat, amit Mark A. Finley és dr. DeWayne Butcher követett. Mindkét előadó Eszak-Amerikából jött Európába, s ezreket mozgatott meg müncheni, londoni, gdanski, stockholmi, belgrádi és koppenhágai kampányaival. Mi motiválja az Önök szolgálatát? - kérdeztem Mark A. Finleytől. - „Története során az Adventista Egyház mindig tanította, hogy Jézus azért jött, hogy enyhítse az emberek fizikai fájdalmait, megoldja lelki kötelékeiket és kielégítse vallási ínségüket. A fizikai egészség iránti érdeklődésünk nem csupán csalétek, amivel az embereket az evangéliumhoz édesgetjük. Nem! Őszintén aggaszt bennünket az emberiség fizikai fájdalma és szenvedése. Az emberi szenvedés enyhítése azt jelenti, hogy a Mester nyomába szegődünk. Segíteni az embereknek, hogy széttéphessék rossz szokásaik láncait, melyek tönkreteszik őket, nem egyéb, mint belépni Krisztus szolgálatába. Másrészt, az emberek fizikai és mentális egészsége iránti önzetlen érdeklődésünk bemutatja Isten szereletét egy szkeptikus, cinikus világban. Ha így ledöntjük az előítéleteket, a lélek könynyebben megnyílik az igazság számára. Mivel a test és a lélek szoros kapcsolatban van egymással, az egészségesebb életmód világosabb gondolkodást és nagyobb fogékonyságot eredményez a lelki dolgok iránt. Ezért Isten akarata szerint való, hogy a keresztény orvosok és a lelkészek összefogjanak a társadalom szükségleteinek szolgálatában.” Bizonyára sokan lesznek, akiknek életében minőségi változást eredményez Mark Finley sorozata. SZILVÁSI JÓZSEF Szinte észrevétlenül, az öregedő tanítványok tiszteletétől körülvéve él kis rákoscsabai családi házában Tarjáni Jenő, a magyar sokszorosított grafika nagy öregje. Az elmúlt hetekben alma matere - a budapesti Képzőművészeti Főiskola - gyémánt diplomával tüntette ki a kilencvenöt éves mestert, aki 1921-ben fejezte be tanulmányait. Az első világháború nagy generációjának utolsó mohikánja ő - Szőnyi, Patkó, Varga Nándor Lajos, Barcsay, Aba-Novák, Nagy Imre, Paizs-Goebel és még sokan mások indultak együtt vele. Tarjáni Jenő egyenrangú társuk volt, mester a mesterek között. 1895. április 11-én született. A Képzőművészeti Főiskolán a magyar grafikai iskola egyik alapítója, Olgyai Viktor volt a tanára, akinek később tanársegédje lett. Már főiskolás korában bemutatták munkáit Zürichben. 1923 óta rendszeres kiállító. Rézkarcai, sokszorosított grafikái sikert arattak Firenzében, Amerikában, sőt Barcelonában díjat is nyert. 1944-től 1954-ig a Képzőművészeti Főiskola műhelyét vezette. Rézkarcainak különös puhasága hibátlan technikai ismereteire épül, de elárul sok mindent az idős festő szakmaszeretetéből. Tarjáni Jenő volt az igali művésztelep szervezője is. 1926-ban ismerkedett meg dr. Baumgartner Sándorral, aki járási tisztifőorvos volt a dimbes-dombos somogyi tájba simuló falucskában. Tarjáni Jenőnek megtetszett Igái harmonikus Pannon tája. Barátságuk eredményeként Baumgartner doktor 10-10 fiatal művészt hívott meg Igalra nyaranként; gondoskodott róluk, ellátást és szállást adott nekik. Megfordult itt Aba Novák Vilmos, Barcsay Jenő, Patkó Károly, Kelemen Emil, Mathioni Eszter és még sokan mások. Istenfélő ember volt Tarjáni Jenő egész élete során, de hívővé 1939 telén lett. 1940. április 18-án hite vallomása alapján lett a H. N. Adventista Egyház tagja. Ekkor - mint a „honvédelem érdekeit veszélyeztető szektát” - a belügyminisztérium betiltotta ezt a kis protestáns közösséget. De Tarjáni Jenő nem ingadozott. Azóta is hűséges tagja az egyháznak. Öreg bibliás ember, aki különös műgonddal formált rajzaiban is úgy vall a Bibliáról, mint az Élet Könyvéről. „Kiűzetés” című rézkarca a törvény szigorú, parancsoló hatalmának és a kegyelem oltalmazó szeretetének a nagy drámája. A „Küzdelem” című diófapác rajz pedig annak a nagy küzdelemnek a képi ábrázolása, amely az Éden kapujától kezdve folyik mibennünk a jó és a rossz között. SZIGETI JENŐ HARANG 25
