Harang, 1989 (1. évfolyam, 1-4. szám)
1989 / 1. szám
Vállalják Krisztushoz való hűségüket Az amerikai magyar egyházak mindig igen érzékenyen viszonyultak a kelet-európai magyarság helyzetének alakulásához. Ennek - sok egyéb mellett - három jól kirajzolódó oka van. Egyrészt maguk is kisebbségi sorsban, egész pontosan szórványban élnek, s idegen nyelvi közegben. Meg aztán, történelmi okok miatt, összlétszámúkhoz viszonyítva igen nagy arányban élnek közöttük a Trianon utáni, elszakított részekről érkezettek, vagy azok leszármazottai. És végül, de nem utolsósorban, a magyar nyelvű keresztyénség, s ezzel szoros összefüggésben a magyar nemzeti tudat veszélyeztetettsége is mély aggodalommal tölti el őket. Mindez együtt nem véletlenül állítja figyelmük középpontjába ma különösen is az erdélyiek sorsát, amit a világ közvéleménye előtt leginkább Tőkés László temesvári református lelkész hitvalló tanúbizonyságtétele tett átütően ismertté. Az ő bátor, keresztyén kiállása felveti az üldöztetés és a mártíromság kérdését is. Erről beszélgettünk az Amerikai Egyesült Államokban két neves magyar református egyházi személyiséggel: dr. Komjáthy Aladár professzorral (Washington) és dr. Bütösi János nyugalmazott püspökkel (Ligonier).- Professzor úr! Könyveiben, tanulmányaiban a magyarságról mint egészről, összmagyarságról beszél. Hogyan látja az amerikai és a kelet-európai magyarság kapcsolatát? Azokra a kelet-európai országokban élő magyarokra gondolok, akik a trianoni békediktátum után határainkon kívülre kerültek... Dr. Komjáthy Aladár: - Én nagyon fiatalon kerültem el Kelet-Európából, az érettségit sem Magyarországon tettem le. Hogy a magyarság több, mint Magyarország, pontosan az amerikai gyakorló lelkipásztori szolgálatom során döbbentem rá. A legkisebb amerikai magyar református gyülekezetben is - amikor tanítottam a gyerekeket a vasárnapi iskolában, vagy amikor konfirmációs, kis létszámú osztállyal foglalkoztam - mindig benne volt az egész: volt olyan gyermek, akinek a nagyapja a Kárpátaljáról került ide, s voltak, akik a Felvidékről, Délvidékről, Erdélyből származtak. Ezekben a közösségekben mindig a határon túlra került magyarság leszármazottai voltak többségben. Évekkel azelőtt, hogy ez odahaza, Magyarországon tudatosult volna, a körültekintő amerikai magyar lelkipásztornak rá kellett arra döbbennie, hogy a magyarság több, mint a Magyar Népköztársaság, illetve a Magyar Köztársaság.- Több, azaz ebben az összefüggésben a magyarság szerves részének, a test tagjának tekintjük pl. a Romániában élő magyar kisebbséget is. Itt Amerikában, hogyan vélekednek a legújabb erdélyi fejleményekről, pl. Tőkés László hitvalló kiállásáról és ennek következményeiről? Dr. Komjáthy Aladár: - Hosszú esztendők óta, állandóan figyelemmel kísérjük azt, hogy mi történik Erdélyben, és szerteágazó kapcsolataink révén mindig az amerikai közvélemény hiteles tájékoztatására törekszünk. Tőkés László tanúságtétele rendkívül fontos dolog Kelet- Európának ebben a nagyon szomorú szegletében, mert - miként az igazi tanúságtétel mindig - a lehető leghitelesebb módon hívja fel a világ közvéleményének a figyelmét a romániai helyzet 26 HARANG
