XXXV.9.c.1957 / 56. Újpesti Asztalosárugyár MSZMP Bizottsága. 1957.01.02. - 1957.04.23. Munkástanácsülés jegyzőkönyvek

^ "

JÍ63 «amiMT

s Felvétetett az Újpesti Asztalosárugyár igazgatói irodában 1957 január 2.-án megtartott munkástanács értekezletről.

Jelen vannak: a meghívottak és a tanácstagok, dr Farkas László főkönyvelő. Borsos Sándor és Pirosovits vándor kivételével, kik hivatalos ügy, betegség, illetve szabadság miatt maradtak távol.

áebecsák Sándor elnök megnyitja az értekezletet, a megjelenteknek sikeres uj esztendőt kiván és ennek érdekében áldozatos munkát kér a vállalatvezetősé&től és a munkástanácstól egyaránt. Ismerteti a napirendet melyen a 1./ térezés kérdése

2./ az üzem racionalizálása,

5*/ az üzemidő meghatározása

szerepel. 195b december 28.-án megtartott szakszervezeti értekezletről megjegyzi, hogy véleménye szerint általában lényeges, de népszerűtlen feladatok végrehajtását kívánják a tanácsoktól. Kinket a nehézségek nem torpantanak meg és igyekszünk a kényes kérdéseket is jól megoldani. A bérezéssel kapcsolatban megemlíti, hogy a szeptemberi béralap és a hozzáadott lo % nem elegendő a szakszervezet által javasolt magasabb / b-9 Ft-os/ órabérek fizetésére.

A ín óh lünk nem lehet más faipari gyárakban alkalmazott mértéket fi- w gyelembevenni, mert szókéhoz képest mindig kisebb keresetűek voltak szakmunkásaink. Kinden erőnket a termelésre keli ösapontosi- tani, mert egyfelől csak termelvényeink arányában kapunk bért a bankból, másfelöl mától kezdve csak a ledolgozott idő fizethető ki. Itt az ideje, hogy dolgozóinkat tájékoztassuk milyen órabért tudunk biztosítani. Tájékoztatást kér a műszaktól, biztosítva vannak -e a termelés feltételei, /anyag energia/ és az I. negyedév végére milyen accumuláció várható, i-egemliti, hogy jelenleg a bér a termelvény 5—b %-át teszi, holott ez még a kapitalista világban Is 2o-25 -ot tett ki, tehát úgy kell a rendezést megvalósítani, hogy mindenki megfelelő és megérdemelt bért kapjon. Kijelenti, hogy a vállalata* vezetősége és munkástanácsa nem egyezik bele. hor y felettes hatóságnál racionalizált személyeket ránk kényszerit- \ serek, mert a nálunk átszervezés folytán felszabaduló munkaerőknek

I gyáron belül igyekszünk munkát biztosítani.

I A Rémmel Béla főmérnök kijelenti, hogy mielőtt a bérügyet--taglalnánk

I hozzunk "elöntést milyen bérezési formát fogadunk el, mert amig a

I munkástanács a darabbérezést kívánja, a műszak a lifera rendszer

mellett foglal állást.

Jakschitz János úgy látja, nem lesz megfelelő a lifera. rendszer,

I mert nincs benne ösztönző erő, a darabbért javasolja.

I Ooca József is a darabbér mellett szol azonban csak felülvizsgált

és átalakított normával.

I ,ov k Balázs elmondja milyen nagy hajsza mellett lehetett csak^néI milég elfogadható keresethez jutni, félő, hogy a darabbér ismét

I hajszára vezet. Javasolja, hogy szervezzenek brigádokat melyek az

I órabér mellett munkájuk után osztalékot kapjanak.

Szarvas Tibor is azt javasolja, hogy a darabbérezéstöl térjünk el.

Seres István azt kivánja, hogy kapjanak a dolgozók ®fSf®i«üö^ora- I óért," a"TTfTra pénz úgyis fogja serkenteni a dolgozókat a termelés

I növelésére, darabbér mellett mindig huzodoz&a tapasztalható a dolI gozók részéről olyan : unkáknál melyek alacsony keresetet biztosiI tanak, ez az órabérnél megszűnik.

I ,>zabó Károly helyesnek találja a lifera rendszert, fs^bizik adolI gozokban, ho.,y üzemrészenként jó kollektív szellemet fobnak majd

I kiépíteni, mely meghozz* a sikert. Természetesen az órabér mellett