XXXV.8.b / 13. MSZMP III. Kerületi Bizottsága. 1956.11.15-1957.03 Pártkiadványok az "ellenforradalom" utáni időkből
^ ^ -------------------------------------—----------W ff V------------K <oL- 3 Ilyen módon sikerült elérniük, hogy a sztrájk a munkásosztály nagyrészének akarata ellenére hosszú hetekig folytatódott, óriási károkat okozva az egész országnak. Felmerül a kérdés, kinek az érdekeit szolgálta a sztrájk^ kik szították, szervezték a sztrájkot? Ha nyomon követjük a novemberben, decemberben lezajlott sztrájkokat, úgy azt látjuk, hogy ezek meghirdetésében, szervezésében, nagy szerepet játszott a volt Nagybudapesti Központi Munkástanács és számos üzemi munkastanacs is. Anélkül, hogy helytelenül általánosítva az üzemi munkástanácsokat, mint a sztrájk szervezőit tüntetnénk fel, nyíltan meg kell mondani, hogy ebben az időben a munkástanácsok nagyrészében ott voltak kétes és ellenforradalmi elemek, volt tőkések /pl. Soltész, a Telefongyár munkástanácsának elnöke, aki Horthy miniszteri tanácsosa, vagy Tóbiás Jenő a Telefongyár igazgatója - stb./ és ezeknek sikerült érvényesíteni akaratukat, szervezni a sztrájkot a dolgozók akarata ellenére. Hogy ez mennyire igy volt, arra csak néhány példát: 1956. november 22-én a Nagybudapesti Központi Munkástanács 48 órás sztrájkot hirdetett meg, - amely Sztrájk felhívás ellen az üzemi munkástanácsok jelentős része fellépett /a Csepeli Vas- és Fémmüvek Központi Munkástanácsa, stb,/ - de amelyet az üzemek nagyrésze követett. 1956. november végén a Telefongyárban a munkástanács ülésén sztrájkra agitáltak. Ugyancsak november végén a Láng Gépgyárban lo napos sztrájkot hirdettek meg, amelyhez több X. kerületi üzem is csatlakozott. ^ A Nagybudapesti Központi Munkástanács működésének egyik leg^ dicstelénebb ténye az 1956. dec. 11-12.-i 48 órás sztrájk meghirdetése volt. A munkástanács emlékezetes sztrájkot meghirdető 1956. december 8-i ülését két dolog jellemezte. Ezen az ülésen felülkerekedtek - a tanács józanabbik felével szemben - azok a nagyhangú, demagóg elemek, akiknek a célja nem a gazdasági és politikai élet normalizálása, hanem gazdasági káosz és politikai ingatagság volt. Ezt bizonyítják az elhangzott felszólalások. A felszólalok közül Dénes például olyan javaslatot tett, hogy szervezzenek 2-$ napos sztrájkot, amikor aludjon ki a villany, no legyen gáz, ne legyen semmi. Fodor Árpád arról beszélt, hogy a háború már mogodzett bennünket és ha kibírtuk a háború borzalmait 5 évig, akkor meleg szobáért megalkuvást nem teszünk. Ahhoz igazodunk, amit a többség mond, ha azt mondja sztrájk tavaszig, vagy életünk végéig, ha éhen döglök is, akkor is folytatom... Mester pedig úgy indokolja meg a sztrájkot, hogy sokat fizettünk 12 ev alatt ezt is kibírjuk, vagyis a 48 órás sztrájkot, ezt az ország ..ár nem őrzi meg. *\ 1
